GK BH 1977/346.
GK BH 1977/346.
1977.08.01.
Egymagában az a körülmény, hogy valamely küldeményben viszonylag nagyobb arányú törés következik be, a fuvarozási rendellenesség és a fuvarozó felelősségének megállapításához nem elegendő [3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 54. cikk 1. § b), c) és d) pontok, 3. § (3) bek.].
A felperes szállító 1974. november 28-án egy vasúti kocsiban üveges konzervárut adott fel a II. r. alperes megrendelő részére. A küldeményben törés folytán 8285 Ft kár keletkezett, a felperes keresetében ennek a megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
Az I. r. alperes fuvarozó a 3/1960. (V. 13.) KPM sz. rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 54. cikke 1. §-ának b), c) és d) pontjai, valamint 3. §-ának (3) bekezdése alapján a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes szintén a kereset elutasítását kérte, mivel a kiszolgáltatáskor a töréskárról megfelelő okmányokat szerzett be.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a kár azért következett be, mert a felperes – különösen a vagon középső részébe – lazán rakta be a konzerves üvegeket tartalmazó kartonokat, azok a fuvarozással együtt járó természetes rázkódás következtében összeverődtek és eltörtek. Az ítélet indokolása kifejtette azt is, hogy kíméletlen tolatás vagy egyéb fuvarozási rendellenesség nem történt, mert a törések nem a homlokfalaknál, hanem kizárólag a vagon középső részében keletkeztek.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Ebben – különösen a törések viszonylag magas arányára tekintettel – fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kár csak a kíméletlen tolatás miatt állhatott elő.
A fellebbezés nem alapos.
A kiszolgáltatáskor felvett kárjegyzőkönyvből megállapítható, hogy a törések kizárólag a vagon középső részében fordultak elő. A jegyzőkönyv tartalmazza azt is, hogy a kartonok lazák voltak, továbbá hogy azok átázás miatt tartásukat elveszítették.
A bírói gyakorlat szerint a kárjegyzőkönyveknek általánosságokat tartalmazó megállapításai az esetek túlnyomó többségében nem elegendők a fuvarozói felelősség kimentésére, így a kárjegyzőkönyvnek a laza rakodásra vonatkozó utalása sem lehetne önmagában a kereset elutasításának oka, illetve ebből a megállapításból önmagában nem lehetne levonni azt a következtetést, hogy a felperes valóban lazán rakta be a kartonokat a vagonba, mégpedig annak ún. konyharészébe. A perbeli esetben azonban a kiszolgáltatáskori laza állapot szükségszerű volt az alábbiak miatt.
A felperes a keresetében maga adta elő, hogy egy-egy 5 literes konzerves üvegben kb. két, két és fél liter konzervlé van, így az eltört 189 db 5 literes üvegből mintegy 400 liter konzervlé folyt el. Ez jelentős mennyiség, figyelemmel arra is, hogy az elfolyt lé viszonylag szűk helyre koncentrálódott. Ennek az a következménye, hogy a kifolyt lé a kartondobozokat átáztatta, azok merevsége, tartása megszűnt így a kezdeti esetleges kisebb mérvű töréskár a kartonok szétázása miatt szükségszerűen előidézője volt a további töréseknek is.
A Legfelsőbb Bíróság egy másik ügyben szakértőként hallgatta meg az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetet arra a kérdésre nézve, hogy a vasút fuvarozás során milyen mértékű károk keletkeznek a konzerves üvegek természeti törékenységére, valamint a kartondobozokba való csomagolásra tekintettel.
Az intézet szakvéleményében kitért az 5 literes konzerves üvegekre, valamint a törések miatt a kartondobozok elázására is. Eszerint egyrészt megállapítható, hogy az 5 literes üvegek nagyobb mértékben törékenyek mint a kisebb méretűek, másrészt pedig az, hogy az ilyen üvegek törésekor a csomagolás egysége megbomlik, mert a kiömlött tartalom (konzervlé) a csomagolást nagymértékben átáztatja, aminek következtében a csomagolóanyag, valamint a köztes anyag párnázó hatása lényegesen csökken.
Önmagában tehát abból a tényből, hogy a küldeményben viszonylag nagy mennyiségű volt a törés, nem lehet fuvarozási rendellenességre következtetni, mert elegendő volt néhány üveg törése a rakomány egységének megbomlásához, és ez láncreakciószerűen további törésekhez vezetett. Természetesen a Legfelsőbb Bíróság is jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a töréskár csak a vagon középső részén fordult elő, mert fuvarozási rendellenesség esetén a törések általában a homlokfalnál következnek be.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 383/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás