BK BH 1977/366.
BK BH 1977/366
1977.09.01.
Az íróasztal fiókjába bezárt füzet – amelybe a magánvádló gondolatait, érzelmeit jegyezte fel – zárt irat; megszerzése és a megtudott titok felfedése a levéltitok felfedése vétségének minősül. – A cselekmény társadalomra veszélyességi fokát a titok jellege, felfedésének várható következményei, az elkövető és a sértett közötti viszony alapján kell meghatározni [1961. évi V. törvény 265., 64. §].
A járásbíróság a levéltitok felfedésének a vétsége miatt indított eljárást megszüntette és a vádlottat figyelmeztetésben részesítette.
A megállapított tényállás lényege az, hogy a vádlott, aki a gyár igazgatója tudomást szerzett arról, hogy a magánvádló, aki a gyár titkárságának a dolgozója, az igazgatói tevékenységét figyeli és arról feljegyzést készít. Elhatározta, hogy a feljegyzést megszerzi. Ezért a vádbeli napon munkaidő után a magánvádló és dolgozótársa által közösen használt, bezárt íróasztal fiókját felfeszítette és kivette onnan a magánvádló tulajdonában álló füzetet, amelyben a magánvádló a főmérnökkel kapcsolatos érzelmét, gondolatait rögzített és abban a vádlottra és az egyik munkatársára is sértő kifejezéseket használt. A vádlott a füzetről fénymásolatot készített. A füzetet megmutatta a gyár párttitkárának és jogtanácsosának. A magánvádlóval is közölte, hogy a füzet birtokában van, annak tartalmát ismeri. A vádlott kérésére a magánvádló felmondta a munkaviszonyát, a felmondást a vállalat jogtanácsosa írásban elkészítette és azt a vádlott elfogadta. A magánvádló azonban később kényszerhelyzetre hivatkozással a vállalati, döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult és munkaviszonyának a helyreállítását kérte. A vádlott a füzetről készített fénymásolatot a munkaügyi per során becsatolta, és azt a magánvádló hozzájárulásával a tárgyaláson ismertették.
E tényállás alapján a járásbíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette. A megyei bíróság álláspontja szerint is a magánvádló tulajdonában álló, és bezárt fiókban tartott füzet, melyben érzelmeit, gondolatait rögzítette, zárt iratnak tekintendő. A magánvádló ugyanis azzal, hogy az iratot az íróasztal fiókjába bezárta, kellőképpen kifejezésre juttatta azt, hogy az irat tartalmát illetéktelén személyek előtt titokban kíván a tartani. Így annak megszerzése a vádlott részéről avégből, hogy annak tartalmát megtudja, a levéltitok megsértésének a vétségét valósítja meg. Helyesen foglalt állást a járásbíróság abban a kérdésben is, hogy a vádlott cselekménye az 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 265. §-ának (2) bekezdése szerint minősül, mert a vádlott a magánvádló tulajdonában álló zárt iratot másnak is megmutatta, tehát a titkot felfedte.
Téves viszont az az álláspont, hogy a vádlott cselekménye és a személye olyan csekély veszélyességű a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A vádlott a cselekményt mint a gyár igazgatója az egyik beosztott dolgozójával szemben követte el. A titok megsértése, illetve felfedése a magánvádló legbensőbb érzelmét sértette, s a vádlott cselekménye a magánvádlóval mint férjes nővel szemben igen súlyos következményekkel is járhatott volna. Ezekre tekintettel az eljárás megszüntetésének és figyelmeztetés alkalmazásának nem lett volna helye.
A megyei bíróság ezért a járásbíróság végzését a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 265. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő levéltitok felfedésének a vétségében.
A büntetés kiszabásánál a megyei bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét és a kiemelkedő munkateljesítményét. Ezekre tekintettel a Btk. 68. §-a (2) bekezdése e) pontjának alkalmazásával – a cselekmény súlyával is arányban álló – 2000 forint pénzbüntetést szabott ki.
(Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 122/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás