PK BH 1977/374.
PK BH 1977/374.
1977.09.01.
A testvérek közötti családi kapcsolatokra is tekintettel a közös ingatlanilletőségnek magasabb áron való nyombani értékesítés céljából alacsonyabb áron való megvétele a szocialista együttélés szabályaiba ütközik (Ptk. 200. §).
A peres felek testvérek. Szüleik tulajdonában állott 270 □-öl területű, “Kert a Beltelekben” megjelölésű házasingatlan. A peres felek apja 1973. május 28-án, anyja pedig 1974. november 3-án meghalt. Az ingatlant a peres felek örökölték és egymás között egyenlő arányban a tulajdonjogukat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az ingatlant a szülők javára bejegyzett (s nyilván tévedés folytán nem törölt) elidegenítési és terhelési tilalom, illetőleg haszonélvezeti jog terheli.
A peres felek 1975. év elején megállapodtak abban, hogy az ingatlant az a testvér váltja magához, aki a társtulajdonosoknak a legmagasabb összeget ígéri. A felperes az egész ingatlant 15 500 Ft-ra értékelte, testvéreinek személyenként 5175 Ft-ot ígért illetőségük megváltása fejében. Így a felperes megszerezte az egész ingatlant tulajdonjogát azzal a “Megállapodás”-nak nevezett okirattal, amelyet a felek 1975. január 26-án készítettek, és amelyben a vételárat – illetékmegtakarítás céljából – 6000 Ft-ban tüntették fel. 1975. február 4-én a felperes az I. r. alperesnek kifizette az ingatlanilletőségéért járó 5175 Ft-ot.
1975. év tavaszán a felperes az egész ingatlant 25 000 Ft vételárért eladta B. J-nek. Amikor az I. r. alperes erről az adásvételi szerződésről és az abban kikötött vételárról tudomást szerzett, megtagadta a “végleges” adásvételi szerződés aláírását. Ezért a felperes telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat kiadása, illetőleg tulajdonjoga bejegyzésére való feljogosítása iránt indított keresetet a testvérei ellen.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, illetőleg úgy nyilatkozott, hogy az okiratot abban az esetben hajlandó aláírni, ha a vételár-különbözet ráeső részét a felperes megfizeti részére. A II. r. alperes a keresettel szemben nem védekezett.
A járásbíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes az ingatlannak az alperesek nevén álló 2/3 tulajdoni illetőségét vétel útján megszerezte. Ítélete indokolásában azt állapította meg, hogy az adásvételi szerződés a felek között érvényesen létrejött, amit az ingatlan utóbb bekövetkezett eladása nem érint.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolása megállapította: a felek között létrejött megállapodás megfelel a XXV. sz. PED által meghatározott érvényességi kellékeknek. Az I. r. alperes nem hivatkozhat eredményesen a szerződés esetleges értékaránytalanságára, hiszen a megállapodás létrejöttét a peres felek közötti “árverés” előzte meg: a három testvér közül a legmagasabb ajánlatot tevő szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Nem találta alaposnak a megyei bíróság az I. r. alperesnek a tévedésre, illetőleg megtévesztésre való hivatkozását sem; álláspontja szerint az I. r. alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a felperes és a II. r. alperes az ő érdekeit kijátszva kötöttek meg a magasabb vételár mellett az adásvételi szerződést B. J.-vel.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az I. r. alperes perbeli védekezése mindvégig az volt, hogy a felperes a közöttük fennálló családi kapcsolat kihasználásával a valóságos értékénél alacsonyabb áron szerezte meg az ingatlanilletőséget. A felperes tudta azt, hogy az ingatlant magasabb áron (25 000 Ft-ért) B. J. megvásárolja. Ennek bizonyítására az I. r. alperes a fellebbezési tárgyaláson fel is mutatott két, 1975. február 4-én kelt okiratot (okirattöredéket). Ezek együttesen azt bizonyíthatják, hogy a felperes 1975. február 4-én (tehát azon a napon, amelyen a felperes az I. r. alperes ingatlanilletőségének vételárát is kifizette) 15 000 Ft-ot vett fel B. J.-tól, s ugyanakkor B. J. elismerte, hogy a felperesnek még további 10 000 Ft-tal tartozik. Ezeknek az iratoknak tartalmi valóságát a felperes kétségbe vonta. Azt állította, hogy csak 1975. árpilis havában kezdett tárgyalni az ingatlan eladásáról B. J.-vel és a 25 000 Ft vételárat is csak ebben a hónapban vette fel tőle. A tényállás részleteit azonban a bíróságok nem tisztázták. Ennélfogva a per anyaga alapján bizonyossággal nem lehet megállapítani: való-e, hogy a peres felek közötti “Megállapodás” megkötésekor a felperes már tárgyalt, sőt megállapodott B. J.-vel az ingatlan eladásában. Tisztázatlan az is, hogy B. J. mikor fizette ki az ingatlan vételárát a felperesnek, és hogy az I. r. alperes által a fellebbezési tárgyaláson felmutatott okirat (okirattöredék) tartalmilag való-e, illetőleg hogy azon a felperes és B. J. aláírása szerepel-e.
Mindezeknek a körülményeknek a tisztázása nélkül nem lehet megalapozott döntést hozni a szerződés érvényessége kérdésében.
Ha ugyanis valónak bizonyul az I. r. alperesnek az az előadása, hogy a felperes a magasabb áron való értékesítés céljából szerezte meg az alperes ingatlanilletőségét, a felperesnek ez a magatartása – különös tekintettel a felek közötti családi kapcsolatra – nyilvánvalóan a szocialista együttélés szabályaiba ütközik, amely a szerződés érvénytelenségét eredményezi [Ptk. 200. § (2) bek.]. Különösen megállapítható ez abban az esetben, ha való az I. r. alperesnek az az előadása, amely szerint az ingatlanilletőség árának meghatározásánál a felek azt is szem előtt tartották, hogy a felperesnek nincs saját háza, tanácsi kezelésű ingatlanban lakik, és ily módon akarták a felperes részére a saját otthon megteremtését lehetővé tenni.
Mindezeknek a körülményeknek tisztázásához azonban elsősorban a felek részletes meghallgatása szükséges, ideértve a II. r. alperes személyes meghallgatását is. Be kell továbbá szerezni annak a pernek az iratait, amely a perbeli adatok szerint B. J. és a felperes között volt (vagy van) folyamatban, s a szükséghez képest meg kell hallgatni B. J.-t is. Tisztázni kell továbbá az I. r. alperes által a fellebbezési tárgyaláson felmutatott okirat (okirattöredék) valódiságának kérdését. Csak ezt követően dönthet a bíróság abban a kérdésben, hogy a felek közötti szerződés nem ütközik-e nyilvánvalóan a szocialista együttélés követelményeibe. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 936/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás