PK BH 1977/380.
PK BH 1977/380.
1977.09.01.
Szünetelés megengedése esetén a bíróság a jogi képviselet nélkül eljáró felet arról is köteles tájékoztatni, hogy egyévi szünetelés után a per megszűnik [Pp. 3. § (1) bek., 137. § (3) bek.].
A felperes 1959-ben megállapodott a tulajdonossal, hogy telkének kb. 150 ?-öles területén felépíti a cementlapok és művek gyártására szolgáló kisipari műhelyét. A nevezett 1960. augusztus 1-jén újabb megállapodást kötött a telek tulajdonosával. Eszerint tíz évre bérbe vette az ingatlant úgy, hogy a bérleti díjat előre kifizette. A telek tulajdonosa azonban jogellenesen külföldre távozott, így az ingatlan a házkezelési igazgatóság kezelésébe került.
Az alperes kérelmére az ingatlant 1965-ben kisajátították, a birtokbavételre azonban csak 1972-ben került sor.
Az alperes államigazgatási hatóság határozatára hivatkozással a felperes részére az üzem áthelyezéséért járó kártalanítás fizetését megtagadta.
A felperes keresetlevelében 395 400 Ft kártalanítás megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította a felperes kártalanításra jogosultságát.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróság az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek – 30 nap alatt – 121 781 Ft kártalanítást, ennek 1972. július 1. napjától járó évi 5%-os kamatát, valamint 3000 Ft perköltséget, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.
A pernek első fokon történt befejezése után a felperes az ügyvédi megbízását visszavonta s az ítélet ellen önállóan jelentett be fellebbezést. Ebben kérte a marasztalási összegnek 482 912 Ft-ra történő felemelését.
A másodfokú bíróságnál a felperes az eljárás szünetelésének megengedését kérte. Ehhez az alperes hozzájárult. Ezután a másodfokú bíróság a pert szünetelőbe helyezte azzal, hogy 30 nap eltelte után bármelyik fél kérheti a tárgyalás kitűzését. Egyben tájékoztatta a feleket, hogy ha a per szünetelés folytán megszűnik, az első fokú ítéletnek fellebbezéssel támadott része hatályát veszti.
Ezután a felek nem kérték a tárgyalás kitűzését, ezért a másodfokú bíróság az iratokat visszaküldte az elsőfokú bíróságnak.
A másodfokú bíróságnak az eljárás szünetelését megállapító végzése ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják és a perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A bíróság ezért köteles a felet, ha nincs jogi képviselője, a szükséges tájékoztatással ellátni és őt jogaira, illetőleg kötelezettségeire figyelmeztetni.
Az 1975. június 24-én tartott fellebbezési tárgyaláson készült jegyzőkönyv tartalma szerint a másodfokú bíróság tájékoztatási kötelezettségének csak hiányosan tett eleget. Az eljárásnak ebben a szakában a jogi képviselettel már nem rendelkező felperest csupán arról világosította fel, hogy 30 nap eltelte után kérheti a tárgyalás kitűzését, viszont nem tájékoztatta az egyéb jogkövetkezményekről, vagyis arról, hogy egyévi szünetelés után a per megszűnik [Pp. 137. § (3) bek.], s így a másodfokú bíróság eljárási szabályt sértett.
A másodfokú bíróság 1976. július 13-án kelt végzésével indokolatlanul rendelte el az iratoknak az elsőfokú bírósághoz történő visszaküldését is.
Az egyéves határidő lejártakor ugyanis a Pp. 226. §-ában írt rendelkezések folytán korábbi mulasztását észlelnie kellett volna s ebben a körben azt is, hogy megfelelő tájékoztatás hiányában az eljárás szünetelésével kapcsolatos jogkövetkezmények a jogi képviselet nélkül eljáró felperes terhére nem alkalmazhatók. Ezért a felperes megfelelő tájékoztatását hivatalból pótolnia kellett volna. Ennek hiányában ez utóbbi végzés meghozatala is eljárási szabályt sért.
Megállapítható ugyan, hogy a másodfokú bíróság az eljárás szünetelését megengedő végzését 1975. június 24-én hozta meg. A Pp. 273. §-ának (1) bekezdésében megjelölt egy éves határidő – a szünetelés jogkövetkezményeként – azonban csak a per megszűnésekor vette kezdetét, s így a törvényességi óvás előterjesztésének időpontjától függetlenül a felekre is kiható hatályú döntés meghozatalának nem volt jogi akadálya.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy a másodfokú bíróságnak mind az 1975. június 24-én, mind pedig az 1976. július 13-án kelt, azonos ügyszám alatt hozott végzései jogszabályt sértőek, ezért a Legfelsőbb Bíróság – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések alapján – azokat hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az ·új eljárás során a feleket meg kell hallgatni, a felperest megfelelően tájékoztatni kell, s nyilatkozatától függően lehet az eljárás esetleges szünetelését megengedni, ellenkező esetben pedig az ügyet érdemben kell elbírálni. (Legf. Bír. P. törv. V. 21. 003/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás