PK BH 1977/381.
PK BH 1977/381.
1977.09.01.
Lényeges eljárásjogi szabálysértés, ha a bíróság a Pp. 146. §-ának (3) bekezdésében írt figyelmeztetési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget [Pp. 252. § (2) bek.].
A felperesek 1974-től kezdődően észlelték, hogy házaik fala repedezik, a nyílászárók megvetemednek és a padlózat süllyed.
Az 1974. november 6-án előterjesztett keresetlevelükben annak megállapítását kérték, hogy ingatlanaik károsodása az alperes csapadékvíz-elvezetési kötelezettségének elmulasztása miatt következett be. Állították, hogy az alperes az út két oldalán húzódó vízelvezető árok megfelelő karbantartásáról nem gondoskodott. Érveltek azzal is, hogy azok szintkülönbsége miatt az esővíz a közút átereszcsatornáiba nem folyhatott át, így a felgyűlt talajvíz házaiknak az alapját megtámadta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperesek ingatlanaiba a csapadékvízelvezetési kötelezettségének elmulasztása miatt bekövetkezett károkért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik.
Az alperes az első fokú ítélet ellen, annak jogerőre emelkedését követő második napon nyújtotta be fellebbezését, s azt a járásbíróság hivatalból elutasította. Utóbb az alperes igazolási kérelemmel élt, e kérelmét azonban a másodfokú bíróság elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A 32/1964. (XII. 13.) Korm. sz. rendelet 89. §-ának (1) bekezdése értelmében a belterületi csapadékvizek elvezetése – a helyi vízkárelhárítás körében – az alperes szakigazgatási szervének a feladata.
A szakvélemény alapján csupán az állapítható meg, hogy az alperes által karbantartott vízlevezető árkok nem biztosítják megfelelően az esővíz elvezetését, továbbá hogy a felperesek házai a talajvíz felszívódása miatt megrongálódtak. A szakvélemény azonban nem tartalmaz adatot arra, hogy a talajvíznek a korábbi 3-6 méter mélységről a talaj felszínét 60–70 cm-re megközelítő emelkedése a csapadékvíz hiányos elvezetéséből származik-e vagy más hydrológiai jelenség következménye. Az építészszakértő – amint arra maga is utalt – megfelelő szakértelem hiányában erre a kérdésre nem is nyilváníthatott véleményt.
Egyébként talajmechanikai feltárást vagy egyéb talajtani vizsgálatot a szakértő nem végzett. Ennek hiányában pedig még megfelelő szakismeret esetén sem adható meggyőző és megnyugtató szakvélemény.
A járásbíróság akkor járt volna el helyesen, ha az alperes ismételt kérelmére is figyelemmel talajtani szakértő véleményének beszerzése mellett egészíti ki a bizonyítási adatokat és a szakértőt – az utóbbi szakértő véleményének adatait is feltárva – hallgatta volna meg. A talajtani és építészszakértők együttes meghallgatása és véleményük egyeztetése tehát indokoltnak mutatkozik.
A Pp. 123. §-a értelmében megállapításra irányuló keresetnek – egyebek mellett – csak akkor van helye, ha a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
A Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Így tehát a perben érvényesített kártérítési igény ténybeli alapja lejárt követelésre vonatkozik, a jogviszony természete vagy egyéb ok már a kereset beadásakor és a peres eljárás során sem zárta ki annak lehetőségét, hogy a felperesek teljesítésre irányuló kereseti kérelmet terjesszenek elő.
A Pp. 146. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések értelmében, ha a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, erre őt figyelmeztetni kell, illetőleg tőle magyarázatot kell kérni. Ezt követően pedig a felperest – nyilatkozatához képest – tájékoztatni kell arról is, hogy kereseti kérelmét a tárgyalás folyamán is jogában áll megfelelően megváltoztatni.
A járásbíróság a felpereseket nem figyelmeztette és a jogszabályban előírt módon nem is tájékoztatta – így e mulasztásával lényeges eljárási szabályt sértett.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet részben megalapozatlan, részben törvénysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezve a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A törvényességi eljárás során a felperesek előadták, hogy időközben teljesítésre irányuló kereseti igényt is érvényesítettek peres úton az alperessel szemben s ez idő szerint abban a perben az eljárás szünetel. A hatályon kívül helyezés folytán jogi lehetőség nyílik arra, hogy a járásbíróság e két pert egyesítse [Pp. 149. § (2) bek.]. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 703/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás