PK BH 1977/383.
PK BH 1977/383.
1977.09.01.
A bíróságnak a lakás-használatbavételi díj iránti követelés jogalapjával kapcsolatos körülményeket a fizetési meghagyás kibocsátása előtt vizsgálnia kell [Pp. 315. § (3) bek., 316. § (3) bek.; 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 15. §; 2/1971. (II. 8.) ÉVM–PM sz. r. 23. §].
A kérelmező fizetési meghagyás kibocsátása útján arra kérte az adós kötelezését, hogy lakás-használatbavételi díjhátralék fejében fennálló követelésére 6300 Ft-ot, ennek 1974. december 1-jétől a kifizetés napjáig járó 5% kamatát és 250 Ft költséget 15 nap alatt fizessen meg. A kérelem szerint az adós a 6300 Ft-tal azért tartozik, mert az 1973. október 29-én kötött lakásbérleti szerződésben foglaltak ellenére a 19 200 Ft lakás-használatbavételi díjból a fenti összeget nem fizette meg. A kérelmező bejelentette, hogy – bizonyítékait ellentmondás esetén – a tárgyaláson mutatja be.
A járásbíróság a fizetési meghagyást a kérelemnek megfelelően kibocsátotta és az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős fizetési meghagyás ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A Pp. 315. §-ának 3 bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a jogosult köteles a rendszeresített űrlapnak mind a kérelem előterjesztésére, mind a meghagyás kibocsátására szolgáló részét a Pp. 121., illetőleg a 317. §-aiban írt rendelkezéseknek megfelelően kiállítani – ebből következik, hogy az érvényesíteni kívánt követelés alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait is elő kell adnia. A bizonyítékok megjelölésére, illetve csatolására azért van szükség, mert a bíróság azok ismeretében mérlegelheti a Pp. 316. §-ának (3) bekezdésében írt körülményeket, vagyis azt, hogy a követelés fennállása nem mutatkozik-e kétségesnek, illetőleg a követelés érvényesítése nem irányul-e a jogszabály megkerülésére. Ilyen esetben ugyanis a fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, hanem az ügy tárgyalására kell határnapot kitűzni.
A 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet (R.) 15. §-a szerint a lakás-használatbavételi díj összegét, megfizetésének, illetőleg részbeni vagy teljes elengedésének feltételeit, továbbá e kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit – a lakásbérleti szerződés megkötése előtt – a lakással rendelkező szerv és a bérlő írásbeli megállapodásába kell foglalni.
A 2/1971. (II. 8.) ÉVM–PM sz. rendelet (Vhr.) 23. §-a szerint a szerződésben fel kell tüntetni – egyebek mellett – a ténylegesen fizetendő lakás-használatbavételi díj összegét, a díj megfizetésének időpontját és módját, illetőleg a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetére vonatkozó rendelkezéseket.
A kérelmező az adott esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez nem csatolta az írásbeli szerződést. Így a bíróság nem mérlegelhette, hogy a felek között a lakás-használatbavételi díj fizetésére vonatkozóan érvényes megállapodás jött-e létre. A szerződés csatolásának elmulasztása miatt a bíróság azt sem vizsgálhatta, hogy az adós köteles-e egy összegben megfizetni a 6300 Ft-ot. A szerződés csatolásának hiányát nem pótolta a kérelmezőnek az a bejelentése, hogy bizonyítékait a tárgyaláson bemutatja. A bíróságnak ugyanis a követelés jogalapjával kapcsolatos körülményeket már a fizetési meghagyás kibocsátása előtt vizsgálnia kellett volna.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a járásbíróság a fizetési meghagyást törvénysértéssel bocsátotta ki, ezért a Legfelsőbb Bíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.].
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy olyan esetben, amikor a munkáltató a bérlőkiválasztási jog fejében a tanács részére meghatározott összeget fizet, és a rendelkezése alá kerülő lakást olyan dolgozója részére juttatja, aki meghatározott időre vállalja a munkaviszonyának fenntartását, a bérlő a lakás-használatbavételi díjat feltétel nélkül nem köteles megtéríteni. Ilyen esetben a munkaviszonyát idő előtt megszüntető dolgozótól a munkáltató akkor követelheti a lakás-használatbavételi díj megfizetését, ha a lakásbérleti szerződés megkötése előtt a lakással rendelkező szerv és a bérlő ilyen értelmű írásbeli megállapodást kötöttek. Az írásbeli megállapodás tartalmára a Vhr. 23. §-ában írt rendelkezések az irányadók. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 805/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás