GK BH 1977/399.
GK BH 1977/399.
1977.09.01.
Fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondás nem utasítható el amiatt, hogy a jogosult annak hiányait nem pótolta [Pp. 376. § (2)–(4) bek., 393. § (1) bek.].
A felperes eredetileg fizetési meghagyással érvényesítette követelését annak előadásával, hogy az alperes részére karbantartási munkát végzett, de számláját az alperes csak részben fizette ki.
A kötelezett a törvényes határidőn belül benyújtotta ellentmondását amelyet az elsőfokú bíróság 1976. július 2-án részére hiánypótlásra visszaadott és elutasítás terhével arra kötelezte az alperest, hogy ellentmondásának egy példányát mellékleteivel együtt küldje meg közvetlenül a felperesnek is és ezt igazolja.
Az alperes részéről a felhívásnak megfelelő intézkedés nem történt, ezért az elsőfokú bíróság az 1976. július 27-i végzésével az ellentmondást elutasította. A végzés indokolása kifejtette, hogy a hiánypótlásra szóló felhívásnak az alperes nem tett eleget, bár azt részére 1976. július 3-án ajánlott küldeményként postázta, tehát július 5-én kézbesítettnek kell tekinteni. Az alperes a határozathozatal időpontjáig hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette, ezért a bíróság az ellentmondást a Pp. 393. §-ának (1) bekezdése, illetve a Pp. 376. §-ának (2)–(4) bekezdései alapján elutasította.
Az ellentmondást elutasító végzés ellen az alperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és az érdemi tárgyalás lefolytatását kérte. A fellebbezés indokolása szerint a kellő időben benyújtott ellentmondását az alperes egyidejűleg, ajánlott küldeményként a felperesnek is megküldte. Az alperes az ellentmondás hiányainak pótlására vonatkozó felhívást – állítása szerint – nem kapta meg. Az alperes fellebbezése szerint az általa kifizetett 4416 Ft arányban áll az elvégzett munkával, a számlában megjelölt munka és munkaidő nem felel meg az elvégzett tevékenységnek.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság az alperes által benyújtott ellentmondást jogszabálysértéssel utasította el. A Pp. 393. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelezett a fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt terjeszthet elő ellentmondást. Az ellentmondás tartalmi kellékei, mellékletei, példányszáma és kézbesítése tekintetében a 376. § (2)–(4) bekezdései értelemszerűen irányadók. A Pp. 393. §-ának (2) bekezdése szerint a kellő időben előterjesztett ellentmondás esetében a keresetlevéllel megindított eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felperesnek a jogosultat, az alperesnek pedig a kötelezettet kell tekinteni.
Az előbbiekből az következik, hogy a kellő időben benyújtott ellentmondás tartalma szerint az alperes védekezésének minősül, amelyre alkalmazni kell a Pp. 376. §-ában foglaltakat. Ezek a rendelkezések azonban nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a védekezés elutasítható abban az esetben, ha az alperes a bíróságnál nem igazolja azt, hogy annak egy példányát a felperesnek egyidejűleg megküldte, ezért alaptalan az elsőfokú bíróságnak az az intézkedése, amellyel az ellentmondást elutasította.
A bírósági felhívás nemteljesítésének – egyéb jogszabályi előírás hiányában – az lehet a következménye, hogy a bíróság a mulasztó féllel szemben a Pp. 120. §-a szerinti pénzbírság kiszabását alkalmazza, illetőleg – a Bírósági Határozatok 1976. évi 8. számában 373. szám alatt közölt jogeset iránymutatását követve – az ügyet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú végzést a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. V. 32 140/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás