MK BH 1977/405.
MK BH 1977/405.
1977.09.01.
A dolgozóra irányadó bértételen belüli besorolás kérdésében a munkaügyi vitákat eldöntő szerveknek nincs hatáskörük [Pp. 157. §, 158. §; 9/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 1. §; 210/1971. (MK 13.) MM–MüM sz. ut. 3. §, 4. §, I., IV. sz. mell.].
A felperes 1975. augusztus 15-ig a községi tanács alkalmazásában állott mint a művelődési otthon igazgatója. Az alperes nevelőtanári állást hirdetett, amelyre a felperes pályázatot nyújtott be. Az alperes elfogadta a felperes pályázatát, majd korábbi munkahelyéről kérte a felperes áthelyezését. Az áthelyezéshez a felperes munkáltatója hozzájárult. Az áthelyezés 1975. augusztus 6-ával megtörtént.
A felperes 1975. szeptember hónapban fejezte be a pedagógiai főiskolán a tanulmányait. Az erről szóló okiratot az alperesnek bemutatta. A felperes korábbi munkahelyén 2090 Ft munkabért kapott, míg az áthelyezést követően az alperes 2050 Ft törzsbért állapított meg a részére.
A felperes a munkabérének 2050 Ft-ban történő meghatározását két okból is sérelmezte. Kifogásolta azt, hogy bár áthelyezéssel került az alpereshez a korábbi munkahelyén folyósított bérénél kevesebbet állapítottak meg a számára. Az időközben megszerzett oklevelére figyelemmel pedig – 1975. szeptember 1-jei hatállyal – kérte a 210/1971. (MK 13.) MM–MüM sz. együttes utasítás I. számú mellékletének 503. kulcsszámú 2. bértételéből az 502. kulcsszámú 2. bértételébe történő átsorolását, 150 Ft alapbéremeléssel.
A felperes kérelmét az alperes nem teljesítette. A felperes az elutasító állásfoglalás ellen panaszt nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely határozatával a panaszt elutasította.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatva arra kötelezte az alperest, hogy összesen 1540 Ft elmaradt munkabért fizessen meg a felperesnek, mert annak helyes munkaköri besorolása 1975. szeptember l. napjától kezdődően az 502. kulcsszámú 2. bércsoportban 2240 Ft.
Az ítélet indokolása szerint – eltérő megállapodás hiányában – alapbérként a törzsbért kell figyelembe venni, amely a korábbi munkáltatónál 2090 Ft volt. A főiskolai végzettség megszerzésével azonban a felperes jogosult az 502. kulcsszámú munkakör 2. bértételébe történő átsorolásra, amely az alperesnél általában 150 Ft béremeléssel jár együtt. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes az áthelyezéskor helytelenül sorolta be a felperest az 503. kulcsszám 2. bértételébe, mivel az említett utasítás 4. §-ának (4) bekezdése a főiskolai tanulmányok 2 évének sikeres elvégzése után már az 502. kulcsszám alkalmazását írja elő.
A jogerős ítéletnek az irányadó bértételen belüli béremelésre, valamint az ehhez kapcsolódó bérkülönbözet megfizetésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 210/1971. (MK 13.) MM–MüM sz. együttes utasítás 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a pedagógusok törzsfizetését képesítésük és munkában töltött idejük figyelembevételével az I. számú mellékletben meghatározott munkaköri bércsoportok bértételeinek határai között kell megállapítani. Az 502. kulcsszámú munkaköri besorolás illeti meg azt a pedagógust – az utasítás 4. §-ának (1) bekezdése szerint –, aki tanárképző főiskolán, pedagógiai főiskolán oklevelet szerzett (utasítás IV. számú melléklet 2/a. pontja). Az alperes a jogszabálynak megfelelően járt el, amikor az oklevél 1975. szeptember 17-én történt bemutatása után a felperest az idézett utasítás I. számú mellékletében megjelölt 502. kulcsszám 2 bértételébe sorolta át. Az átsorolás alkalmával azonban az alperes a felperes alapbérét változatlanul hagyta, mert – álláspontja szerint – a főiskolai végzettséget az áthelyezéskori alapbér megállapításánál már figyelembe vette.
A kifejtettekre figyelemmel tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a felperes alapbérét – a bércsoporton belül – az áthelyezéskor irányadó havi 2090 Ft helyett magasabb összegben, 2240 Ft-ban állapította meg. Az egyes bértételeken belüli besorolás ugyanis a munkáltató kizárólagos hatáskörébe tartozik és nem tárgya munkaügyi vitának. Márpedig a munkáltató által az átsorolás alkalmával változatlan összegben megállapított alapbér a bértételben meghatározott határokon (1950 Ft-tól 3500 Ft-ig) belül van.
Ilyen helyzetben a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha észleli, hogy a felperes olyan jogosultság iránt indított munkaügyi vitát, amelynek megadása felől a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt [9/1967. (X. 8.) MüM sz. 1. § (3) bek.].
Ehhez képest a munkaügyi bíróságnak a havi 150 Ft fizetésemelésre irányuló részében – a munkaügyi döntőbizottság ezzel kapcsolatos rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett – a pert meg kellett volna szüntetnie [Pp. 157. § a) pont, Pp. 158. § (1) és (2) bek.]. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 363/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás