MK BH 1977/407.
MK BH 1977/407.
1977.09.01.
Nem lehet munkaügyi vitát indítani olyan jutalom kifizetése iránt, amelynek megadását vagy megtagadását a munkáltató mérlegelési jogkörében döntheti el [Pp. 357. §; 9/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 1. §].
A felperes 1975. május 31-ig az alperes dolgozója volt. Ekkor – áthelyezéssel – a járási hivatalhoz került idegenforgalmi előadói beosztásba.
A felperes az 1976. március 16-án kelt beadványában panasszal fordult az alperes munkaügyi döntőbizottságához és az alperest arra kérte kötelezni, hogy az 1975. január 1. napjától május 31-ig terjedően időarányosan járó céljutalmának összegét fizesse meg.
A munkaügyi döntőbizottság határozatával a panaszt elutasította. A felperes keresete folytán eljáró munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és az alperest arra kötelezte, hogy az 1975. évi céljutalom 1975. május 31-ig időarányosan járó részét a felperesnek fizesse ki.
Az ítéletének indokolásában arra hivatkozott, hogy az áthelyezett felperes – arra is figyelemmel, hogy annál az egységnél, ahol korábban dolgozott, a céljutalmat kifizették – a céljutalomból, illetve a külön jutalomból nem zárható ki.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes költségvetési folyószámlás szerv. Ebből következően előirányzatainak elkészítésére és gazdálkodására – a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervekre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az alperes a rendelkezésére álló pénzeszközökből ún. “Helyi Idegenforgalmi Fejlesztési Alap”-ot tartozik létesíteni, amely alap pénzkészletének egy része a dolgozók jutalmazására fordítható.
Kétségtelen, hogy az alperes a gazdálkodása hatékonyságának elősegítése érdekében a dolgozókat eredményjavuláson alapuló külön jutalomban is részesítheti.
Ezt a jutalmat azonban – a társadalmi szervek képviselőinek meghallgatása, illetőleg véleményük figyelembevétele mellett – a hivatalvezető állapítja meg.
Mivel a perben nem merült fel adat arra, hogy valamely munkaviszonyra vonatkozó szabály a szóban levő jutalom fizetését kötelezővé tette volna, annak megadása vagy megtagadása a munkáltató mérlegelésétől függött.
Ezért e kérdésben – a 9/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján – munkaügyi vita nem volt indítható.
A kifejtettekhez képest a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát a Pp. 357. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezi. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 396/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás