BK BH 1977/419.
BK BH 1977/419.
1977.10.01.
A magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntette nem valósul meg, ha az elkövető a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság megfizetése alól úgy kíván mentesülni, hogy a károsult kártalanítására vonatkozó, általa készített hamis magánokiratot felhasznál; az ilyen cselekmény magánokirat-hamisítás vétségeként minősül [1961. évi V. törvény (Btk.) 222. §, 296. § (2) bek. g) pont].
A járásbíróság a terheltet 2 rb. magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntettének kísérletéért 6 hónapi szabadságvesztésre mint főbüntetésre, továbbá 4000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az ítéleti tényállás szerint a terheltet a községi tanács szakigazgatási szerve mezőrendészeti szabálysértés miatt 1500 forint pénzbírsággal sújtotta és határozatának indokolásában arra kötelezte, hogy a károsult részére 1000 forint kártérítést fizessen meg.
A terhelt az előbb írt kötelezettségének nem tett eleget, ezért a tanács újabb határozatával elzárásra változtatta át a bírságot. A terhelt, miután megkapta az átváltoztatást elrendelő határozatot, elment a megyei tanács igazgatási osztályára és ott azt a kérelmet mondta jegyzőkönyvbe, hogy töröljék a vele szemben kiszabott bírságot, mert a kárt a károsult részére megtérítette. Ennek igazolására egy általa írt és a károsult névaláírását tartalmazó elismervényt csatolt, amely azt tartalmazta, hogy kár fejében 100 cső kukoricát adott a károsultnak.
A károsult későbbi nyilatkozata szerint a terhelt a kárát nem térítette meg, s a szóban forgó igazolást sem ő írta alá. A terhelt ellen emiatt büntetőeljárás indult, amelynek során a gyanúsítottként őt meghallgató nyomozónak egy újabb valótlan tartalmú elismervényt adott át, amelyről azt állította, hogy azt a károsult fia írta. Aláírásként ezen a nyilatkozaton is a károsult neve szerepelt, s azt tartalmazta, hogy a terhelt a kárt 110 cső kukorica átadásával megtérítette.
A megyei bíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy a terheltnek a büntetőeljárás során elkövetett csalás bűntette kísérleteként értékelt cselekményét 1. rb. magánokirat-hamisítás vétségének minősítette és ezért, valamint a terhére megállapított további 1 rendbeli magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntettének kísérlete miatt tekintette kiszabottnak az elsőfokú bíróság által a terhelttel szemben kiszabott fő- és mellékbüntetést.
Az eljárt bíróságok határozata ellen a cselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A csalás bűntettének, illetőleg kísérletének megállapításához kár okozása, illetőleg annak megkísérlése szükséges. Téves a megyei bíróságnak az a megállapítása, hogy mivel a terhelt a megyei tanács vb. igazgatási osztálya előtt azért csatolta be a magánokiratot, hogy a vele szemben kiszabott bírság alól mentesüljön, ez a cselekménye kár okozására alkalmas volt.
A tanácsi határozat a terheltet nem kártérítés, hanem bírság megfizetésére kötelezte az állam részére így a bírság meg nem fizetésével a terhelt kárt nem okozhatott. A bírság megfizetése alóli mentesülést célzó eljárásával pedig – kár megfizetése alóli szabadulásra törekvés ellenére – ez a tevékenysége károkozás megkísérlésére sem volt alkalmas. Ilyen magatartással kár okozása fogalmilag kizárt.
A szabálysértési eljárás során hozott tanácsi határozat rendelkező része egyébként a károsult részére kártérítést nem állapított meg. Az a körülmény, hogy a határozat az indokolásában kötelezte a terheltet, hogy a károsult részére okozott 1000 forint kárt fizesse meg: végrehajtás alapjául nem szolgálhat. Így a terheltnek a hamis magánokirat felhasználásával kapcsolatos magatartása sem volt alkalmas arra, hogy a károsulttal szembeni kártérítési kötelezettsége alól mentesüljön.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatának a terhelt bűncselekményét magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntette kísérletének minősítő rendelkezése törvénysértő. Ezért az ítéleteknek a szóban forgó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a terheltnek a magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntette kísérletének minősített cselekményét a Btk. 222. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségének minősítette.
A megváltoztatott minősítés folytán szükségessé vált új büntetés kiszabása során a terheltet halmazati büntetésül a bíróságok által helyesen felsorolt bűnösségi körülményekre tekintettel alkalmazandó Btk. 68. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján a büntetés célja elérésére alkalmas 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. III. 613/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás