BK BH 1977/424.
BK BH 1977/424.
1977.10.01.
Folytatólagosan elkövetett lopás esetén a súlyosabb minősítés csak akkor alkalmazható, ha az a szabálysértési értékhatárt meghaladó értékre elkövetett részcselekményekre nézve megállapítható [1961. évi V. törvény (Btk.) 296. § (3) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság az I. rendű vádlott cselekményét tévesen minősítette folytatólagosan, bűnszövetségben, társtettesként, többszörösen visszaeső által elkövetett lopás bűntettének [Btk. 291. § (1) bekezdés, 296. § (2) bekezdés d) 2. és (3) bekezdés b) pont]. Az idevonatkozóan megállapított tényállás lényege a következő.
Az I., II., III. és IV. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy együtt mennek vásárolni és amennyiben erre lehetőségük nyílik, az elvett holmikat nem fizetik ki. Az I. r. vádlott tudott arról, hogy anyjuk, a II. r. vádlott vagyon elleni bűncselekmények miatt többszörösen szabadságvesztéssel büntetett személy.
Az I., III. és IV. r. vádlott együtt – egy alkalommal a II. r. vádlottal – héten keresztül, szinte mindennap elmentek az élelmiszer üzletbe és onnan összesen 800 forint értékű árut elloptak. Amikor a II. r. vádlott is jelen volt 2 csomag csirkemellet és 1/2 kg zsírt loptak. Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottnak, ezt a cselekményét a Btk. 303. §-ának (2) bekezdése szerint büntetendő 1 rendbeli lopás vétségének minősítette.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében nem indokolta meg, hogy az I. r. vádlott terhére a többszörös visszaesőkénti minősítést mire alapozta, a Btk. 15. §-ára hivatkozást is elmulasztotta. Mivel az I. r. vádlottat vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre csupán egy ízben, éspedig 1968-ban ítélték el, azóta pedig a cselekményének elkövetéséig több mint öt év telt el, a saját elítélése folytán nem lehet visszaeső. A javító-nevelő. munkára és pénzfőbüntetésre történt elítélései pedig e minősítés alkalmazásához alapul nem szolgálhatnak.
A II. r. vádlottnak a vagyon elleni bűncselekmények miatt történt, többszörös szabadságvesztésre elítéléseit pedig a Btk. 15. §-ának alkalmazásával azért nem lehet az I. r. vádlottnál figyelembe venni, mert együtt és közösen csak egy ízben követtek el a lopást, ebben az esetben a lopással okozott kár értéke nem haladta meg a szabálysértési értékhatárt és ezt a cselekményt a bíróság a II. r. vádlott terhére a törvénynek megfelelően lopás vétségeként értékelte. Ennélfogva a II. r. vádlott cselekménye az I. r. vádlott vonatkozásában sem alapozza meg a lopásnak a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének d/l. pontja, illetve a (3) bekezdésének b) pontja szerinti súlyosabb minősülést, a bűnszövetségben elkövetés egyébként helyes minősítése mellett.
A vádlott említett cselekménye részben többszörös visszaesőként elkövetettnek pedig azért nem minősül, mert a folytatólagos vagyon elleni bűncselekmények esetében a súlyosabb minősítés alkalmazásának a részcselekmény tekintetében az a feltétele, hogy a súlyosabb minősítést eredményező elkövetői magatartás a szabálysértési értékhatárt meghaladó értékre elkövetett (kárt okozó) cselekmény tekintetében valósuljon meg.
A másodfokú bíróság a kifejtett okok miatt mellőzte az I. r. vádlott említett cselekményénél a többszörös visszaesőkénti elkövetés minősítés alkalmazását. (Fővárosi Bíróság 21. Fkf. Fü. 4953/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás