• Tartalom

PK BH 1977/433.

PK BH 1977/433.

1977.10.01.
Ha a jótállási kötelezettség teljesítéséért felelős kereskedelmi vállalat által eladott termék hibás, kicserélésére azonban lehetőség van, a vásárló a jogszabályok szerint őt megillető más, jótálláson alapuló jogot nem gyakorolhat. Ha viszont a termék visszavételére kerül sor, az addigi rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett értékcsökkenés az eladó terhére esik [Ptk. 248. §; 4/1969. (III. 30.) BkM–KGM–KipMKkM–NIM sz. r. 1. § (3) bek., 4. § (1) bek. c) pont, 9. § (1) bek.].

A felperes az alperestől motorkerékpárt vásárolt. Az alperest a forgalomba hozott áruért a 4/1969. (III. 30.) BkM–KGM–KipM–KkM–NIM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) előírásainak megfelelő jótállás terhelte.
Az alperes hibás terméket szolgáltatott a felperes részére. Az átadáskor már meglevő hibák miatt a motorkerékpárt egy év alatt öt alkalommal kellett javítani, de az újból elromlott. Tekintettel a javítások számára és az újabb hibákra, a felperes felszólította az alperest a motorkerékpár visszavételére és a vételár visszafizetésére. A felperes követelésének teljesítését az alperes a szerviz igazolásától tette függővé. A szerviz azonban a cseréhez szükséges igazolás kiadását megtagadta.
A felperes ezt követően a vételár visszafizetése iránt indított keresetet az alperes ellen. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság az alperest a vételár és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére, a felperest pedig a motorkerékpár kiadására kötelezte. Ítéletét az R. 4. §-ának (1) bekezdésére alapította, s e rendelkezést úgy értelmezte, hogy a vásárló a termék visszaszolgáltatása fejében a vételárat visszakövetelheti, ha a terméket öt esetben javíttatta és ezt követően újabb hiba következett be.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy az alperest terhelő marasztalás összegét 10 000 Ft-ra szállította le. Az ítélet indokolása szerint a motorkerékpárral legalább 8100 km-t utaztak, s az ennek folytán abban az esetben is veszített volna az értékéből, ha nem lenne hibás. Kiemelte, hogy a felperes a motorkerékpárt gondatlanul kezelte és abban “eldőlés” folytán kisebb károsodások következtek be. E körülményeket mérlegelve a másodfokú bíróság mintegy 40%-ra tette azt az értékveszteséget, amelyet a felperes nem érvényesíthet az alperessel szemben. Mindezek figyelembevételével – kerekített összegben – 10 000 Ft-ra mérsékelte az alperes által visszafizetendő összeget.
A mindkét fokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Az R. egyes tartós fogyasztási cikkek, így a motorkerékpárok belföldi kereskedelmi forgalomban történő értékesítése esetén is jótállási kötelezettséget ír elő. A vásárlóval szemben a jótállási kötelezettségek teljesítéséért a forgalomba hozó (értékesítő) vállalat felelős [R. 9. § (1) bek.]. A rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, ha a termék már öt esetben javításra került, újabb hiba esetén a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni. Ha azonban a cserére nincs lehetőség, a vásárló választása szerint a termék visszaszolgáltatása fejében a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket kell részére kiadni.
A felperes mint vevő tehát elsősorban a motorkerékpár kicserélését kérhette. A jogszabály rendelkezéseiből ugyanis az tűnik ki, hogy ha a cserére lehetőség van, a fentebb részletezett feltételek fennállása esetén más, jótálláson alapuló jogot a vásárló nem gyakorolhat. Abban az esetben viszont, ha a cserére nincs lehetőség, előtérbe lép a vásárló választási joga vagy visszakövetelheti – a termék visszaszolgáltatása ellenében – a vételárat, vagy azt igényelheti, hogy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket szolgáltassanak ki részére.
Az eljárt bíróságok azonban nem vizsgálták, hogy a felperes által megvásárolt motorkerékpár cseréjére van-e lehetőség: döntésük így megalapozatlan és törvénysértő.
De téves a megyei bíróság ítélete abból a feltételezett helyzetből kiindulva is, hogy a motorkerékpár cseréjére valóban nincs lehetőség. Ez esetben ugyanis a jogszabály szerint a hibás termék visszaszolgáltatása fejében a teljes vételár illeti meg a felperest s – egészen kivételes helyzetektől eltekintve – nincs helye a vételár leszállításának azon az alapon, hogy a hibásnak bizonyult termék forgalmi értéke a vásárló által történt használat folytán csökkent.
E vitás kérdés elbírálásánál ugyanis abból kell kiindulni, hogy az eladó, aki eredetileg hibás terméket szolgáltatott, a cserével voltaképpen csak a szerződés szerinti, tehát hibátlan termék szolgáltatására irányuló kötelezettségét teljesíti.
A megyei bíróság jogi álláspontjának gyakorlati érvényesülése lényegében azt jelentené, hogy az eladó saját hibás teljesítésének hátrányos jogkövetkezményeit arra a vevőre hárítaná át, aki hibátlan áruk szolgáltatását feltételezve a maga részéről szerződésszerűen teljesített.
Egyébként ez utóbbi következtetés helyességét támasztja alá az R. 1. §-a (3) bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek adásvétele esetén a jogszabályban foglalt rendelkezésektől a vásárló hátrányára kötött, eltérő megállapodás semmis. Az adott esetben tehát még a felek sem köthették volna ki érvényesen, hogy a termék visszavétele esetén az addigi rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett értékcsökkenést a vásárló köteles viselni. Ez a megállapodás ugyanis nyilvánvalóan ellentétben áll az együttes rendeletben a vásárló jogait és törvényes érdekeit biztosító rendelkezésekkel.
Viszont más kérdés a rendeltetésszerű használat körén kívül bekövetkezett értékcsökkenés jogkövetkezményeinek elbírálása. A perben adat van arra, hogy a motorkerékpár feltehetőleg eldőlés következtében olyan károkat szenvedett, amelyek nincsenek összefüggésben a termék gyártási hibáival, illetőleg a garanciális javítások szükségességével. Az ilyen jellegű károsodásból beálló. értékcsökkenés következményeit az általános kártérítési szabályok szerint viszont már a vevőnek kell viselnie. (Legf. Bír. P. törv. V. 21 240)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére