GK BH 1977/449.
GK BH 1977/449.
1977.10.01.
Gépkocsi javítására kötött vállalkozási szerződésben az ellenérték az ártételekre való utalással is meghatározható [4/1970. (V. 31.) KPM. sz. r.-tel hatályba léptetett “Gépjárművek vállalkozási alapfeltételei” 18. § (1) bek.; 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 7. §, 39. § (1) bek.; Ptk. 405. § (1) bek.; GKT 14/1973. sz.].
A felperes előzetes igénybejelentése alapján a felek vállalkozási szerződésnek címzett szerződést kötöttek 2 db Csepel D 450 típusú tehergépkocsi 1976. I–II. negyedévi nagyjavítására. A szerződésben az alperes kikötötte, hogy “A megrendelő a gépkocsik… nagyjavításba adásával egyidejűleg javítandó egységenként 3 példányban kiállított nagyjavítási rendelkezést – (diszpozíciót)… ad át a vállalkozónak”, továbbá hogy “A nagyjavításra beszállított gépkocsi, illetve fődarab átvételekor – annak műszaki állapotától függően – a vállalkozó közli a nagyjavításnak az előbbiek alapján kialakított ajánlati árát”. Az alperes a szerződésben olyan kikötést is tett, hogy: “A megrendelő kijelenti, hogy az anyag és pótalkatrész ellátatlanságból eredő késedelmes teljesítést vagy meghiúsulást következménymentesen tudomásul veszi”, továbbá, hogy “… 1000 Ft-ot meg nem haladó kötbért, díjat, kárt a felek egymással szemben nem érvényesíthetnek, kivéve a fizetési késedelem folytán járó kamatokat”. A felperes e szerződés alapján 1976. március 19-én az SC 10-99 frsz. tehergépkocsiját nagyjavításra az alpereshez beszállította, arról az alperes “állapotvizsgáló lap”-ot állított ki, ennek külön rovatában “ártétel”-megjelölés szerepelt és a javítandó részegységeket ennek megfelelően tüntette fel. Az alperes a nagyjavítást késedelmesen végezte el, a felperes a tehergépkocsit március 31-e helyett csak június 11-én vehette át, ezért a keresetében a vállalkozási szerződés késedelmes teljesítése miatt 3818 Ft késedelmi kötbér és az ezen felül felmerült 5186 Ft összegű kártérítés megítélését kérte.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a szerződéskötéskor a vállalkozói díj összegének megállapítására nem került sor, ezért vállalkozási szerződés nem jött létre.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a 44/1967. (XI. 5.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának figyelembevételével a vállalkozási szerződésnek lényeges tartalmához tartozik a vállalkozói díj meghatározása is, erre az adott esetben nem került sor, a felek között tehát érvényes vállalkozási szerződés nem jött létre, és így a szerződésszegés jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a vállalkozási szerződés létrejöttének hiányát tévesen állapította meg, ennek következtében a kötbért és a kártérítési igényt érdemben nem is vizsgálta, a szükséges bizonyítást nem folytatta le, ezért az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kellett utasítani.
Az új eljárásban abból kell kiindulni, hogy a felek között érvényes vállalkozási szerződés jött létre. A vállalkozási szerződésnek címzett szerződés a 4/1970. (V. 31.) KPM. számú rendelettel hatályba lépett “Gépjárműjavítások Vállalkozási Alapfeltételei” (a továbbiakban: Alapfeltétel) 18. §-ának (1) bekezdése alapján tartalma szerint ugyan kapacitásfoglalási szerződés volt –a felperesnek a konkrét megrendelést a szerződés szerint a tehergépjármű javításba adásakor kellett feladnia, az alperes pedig csak e megrendelés (a szerződés szóhasználata szerint diszpozíció) és a gépkocsi hibáinak ismeretében jelöli meg az ajánlati árat (vállalkozói díjat) –, de tényként volt megállapítható, hogy a tehergépkocsi javításba adásakor az alperes a javítás díját az ártételekre utalással meghatározta, azt a felperes elfogadta, tehát az árban mint a szerződés lényeges feltételében történt megállapodás hiánya a szerződés létrejöttét nem akadályozta. A szerződés létrejötte egyébként ráutaló magatartás alapján is megállapítható volt, mert az alperes az általa vállalt javítási munkát elvégezte, a felperes pedig a számlázott javítási (vállalkozói) díjat kifogás nélkül kifizette. Az elsőfokú bíróság tehát a vállalkozási szerződés létrejöttének hiányát tévesen állapította meg, ezért a felperes keresetét tévesen utasította el.
Az újratárgyalás során a szerződés feltételeihez képest kell elbírálni az alperes késedelmének kötbér- és kártérítési következményeit. Ezzel kapcsolatban azonban rá kell mutatni arra, hogy a szerződésnek a tényállásban ismertetett és a szerződésszegés következményeinek meghatározott esetekre vonatkozó kizárását tartalmazó feltételei semmisek, mert a Ptk. 405. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésszegés következményeiként jelentkező szankciók érvényesítéséről a megrendelő előre nem mondhat le. Ennek az elvnek részletes kifejtését a GKT 14/1973. számú állásfoglalás indokolása tartalmazza. (Legf. Bír. Gf. II. 32 197/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás