BK BH 1977/472.
BK BH 1977/472.
1977.11.01.
Szeszes italtól befolyásolt állapotban elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozása bűntettének megállapítására nem kerülhet sor, ha a terhelt által elfogyasztott szeszes ital csekély mennyisége ténylegesen nem eredményezett alkoholtól befolyásolt állapotot a baleset bekövetkezésekor [1961. évi V. törvény (Btk.) 194. § (2) bek. a) pont].
A járásbíróság a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette és segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyeztető helyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt – halmazati büntetésül – 3 évi szabadságvesztésre és a járművezetéstől 3 évi eltiltásra ítélte.
A másodfokú bíróság a terhelt cselekményének minősítését részben megváltoztatta és a közúti balesetet eredményező magatartást szeszes italtól befolyásolt állapotban elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozása bűntettének minősítette. Ezért, valamint az első fokon megállapított említett bűncselekményért szabott ki az első fokon megállapított fő- és mellékbüntetést.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt az esti órákban egy üveg sört fogyasztott, majd a tulajdonában levő gépkocsival az országúton közlekedett. Az erős szürkületben az alkalmazott tompított világítás mellett az utat csupán 15–20 méterre látta be maga előtt, mégis mintegy 80 km/óra sebességgel közlekedett. Egy jobbra ívelő kanyarban kb. 4 méterről vette észre, hogy az úttest jobb oldalán fekszik az erősen ittas sértett. A terheltnek fékezni sem volt ideje, gépkocsijával áthaladt a sértett testén, aki súlyos sérüléseibe rövidesen belehalt. A baleset bekövetkezését észlelő terhelt ezután megállás nélkül tovább hajtott, a sértettnek segítséget nem nyújtott és a balesetet nem jelentette be.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a részben téves minősítés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság tévesen mellőzte az első fokú ítélet tényállásának azt a megállapítását, hogy a terhelt által elfogyasztott egy üveg sör alkoholos befolyásoltságot nem eredményezett. A megyei bíróság a tényállás ilyen értelmű módosításának megindokolását is elmulasztotta.
A másodfokú határozat csupán a jogi minősítés megváltoztatásával kapcsolatos indokolás során utalt arra, hogy az orvos szakértői véleményből kitűnően az elfogyasztott sörmennyiség igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. Ez a hivatkozás azonban iratellenes, ugyanis a nyomozás során az igazságügyi orvos szakértők által írásban benyújtott szakvélemény egyértelműen azt állapította meg, hogy a terhelt az általa elfogyasztott sör hatására 18 óra 20 perc és 19 óra közötti időben alkoholos befolyásoltság állapotában nem lehetett, ugyanis a teljes felszívódás esetén is az italmennyiség legfeljebb 0,35 ezrelékes véralkoholszintet eredményezhetett.
A szakértők e véleményüket a bírósági tárgyaláson is fenntartották, következésképpen a másodfokú bíróság említett hivatkozása ellentétes az iratok tartalmával, és az elsőfokú bíróság ténymegállapítása tekinthető megalapozottnak, helyesnek.
A Btk. 194. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette akkor minősül súlyosabban, ha az elkövető a bűncselekményt járműnek vagy munkagépnek a közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el.
A törvény szövegének rendelkezéséhez képest a bírói gyakorlat is töretlen abban a kérdésben, hogy az előzőekben idézett minősített bűntett megállapítására csupán abban az esetben kerülhet sor, ha az elkövető a vezetés során szeszes italtól befolyásolt állapotban van.
Amennyiben tehát az elkövető a vezetés előtt vagy közben fogyaszt ugyan szeszes italt, az alkohol azonban az italfogyasztás csekélyebb mértéke vagy egyéb okok miatt tényleges befolyásoltsági állapotot nem eredményezett, úgy a minősített eset megvalósulásáról nem lehet szó. Ezért helytelen a másodfokú határozat indokolásában kifejtett az az álláspont, amely szerint az említett súlyosabb minősítés szempontjából közömbös az elfogyasztott alkohol mennyisége.
A jelen esetben az aggálymentes és megalapozott orvos szakértői vélemény alapján az állapítható meg, hogy a terhelt a baleset időpontjában nem volt alkoholtól befolyásolt állapotban. Ennélfogva a balesetet megvalósító cselekménye helyesen a Btk. 194. §-ának (1) bekezdésében meghatározott halálos közúti baleset gondatlan okozása bűntettének minősül.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekhez képest a másodfokú bíróság ítéletének a jogi minősítésre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és a terhelt közúti balesetet eredményező cselekményét halálos közúti baleset gondatlan okozása bűntettének minősítette. Ilyen minősítés változtatás mellett tekintette kiszabottnak a súlyosabb minősítés alá eső segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével együtt a halmazati büntetésként alkalmazott 3 évi szabadságvesztést és a járművezetéstől 3 évi eltiltást. (Legf. Bír. B. törv. V. 508/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás