• Tartalom

BK BH 1977/481.

BK BH 1977/481.

1977.11.01.
Ha a szolgálatra jelentős hátrány veszélye szerinti súlyosabb minősítés alapja a vádlottnak a készenléti szolgálatban leittasodása: a vádlott cselekménye az 1961. évi V. törvény 327. §-ának (2) bekezdése szerint minősülő bűntettel bűnhalmazatban nem értékelhető a parancs iránti engedetlenség szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járó minősített eseteként [1961. évi V. törvény (Btk.) 327. § (1) és (2) bek., 317. § (1) bek. és (2) bek. b) pont].
A katonai bíróság a sorállományú szakaszvezető vádlottat készenléti szolgálat szabályai jelentős hátrány veszélyével járó megszegésének bűntette és alárendeltek jelenlétében elkövetett, a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járó parancs iránti engedetlenség bűntette miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte.
A vonatkozó tényállás szerint a vádlott mint gépjárművezető a vele együtt felelősségre vont társaival együtt a laktanyán kívül készenléti szolgálatot látott el. Feladata az volt, hogy riadó esetén az alakulat hivatásos állományát a szolgálati helyére gépkocsival beszállítsa.
A vádlott a szolgálat tartama alatt több társával italozni kezdett és oly mértékben leittasodott, hogy a feladat ellátására képtelenné vált. A cselekmény leleplezéséig, mintegy 5 órán át a vádlottnak és társainak tevékenysége folytán az alakulat hivatásos állományának riasztása nem lett volna lehetséges.
Miután a cselekményt leleplezték, a vádlott társaival együtt az elöljárótól arra kapott utasítást, hogy az alakulathoz történő beszállítás érdekében a gépkocsiba szálljon be. E parancsot a vádlott más alárendeltek jelenlétében kifejezetten megtagadta, majd a helyszínről elfutott.
Helyesen foglalt állást a katonai bíróság, amikor a vádlott vonatkozó cselekményét a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járó szolgálati bűntettnek minősítette. A tényállásban említett ez a körülmény, hogy több órán át lehetetlenné vált az érintett szolgálat céljának megvalósítása, az alakulat hivatásos állományának riasztása, a szolgálati bűntett minősített esetét megalapozza. Tévedett azonban a katonai bíróság, amikor a parancs iránti engedetlenség bűntetténél az alárendeltek jelenlétében való elkövetés minősítő körülményének megállapítása mellett, a jelentős hátrány veszélyével járó minősítő körülményt is megállapította.
Az utóbbi minősítő körülmény alapja nyilvánvalóan az volt, hogy a vádlott a parancs iránti engedetlenséggel egy ideig tovább gátolta, hogy az elöljáró az említett szolgálat ellátására alkalmas katonákat szállíttasson a helyszínre azzal a gépkocsival, amellyel a vádlottat a laktanyába akarta bekísértetni. Ez a körülmény azonban a parancs iránti engedetlenségnél a jelentős hátrány veszélyével járó minősítő körülmény megállapítását a jelen esetben nem indokolja.
A tényállásból kitűnik, hogy a szolgálatra jelentős hátrány veszélye a vádlottnak és társainak a készenléti szolgálatban történt leittasodása folytán állott elő. Ez pedig a riasztás végrehajtásának egy ideig tartó lehetetlenné válásában jelentkezett. E körülmény ugyanakkor a készenléti szolgálat szabályai megszegésénél már jogi értékelést nyert. A vádlottnak a parancs iránti engedetlensége újabb jelentős hátrányt már nem jelentett. A parancs iránti engedetlenségnél a jelentős hátrány veszélyének megállapítása ugyanannak a körülménynek kétszeres jogi értékelését jelenti.
A Legfelsőbb Bíróság ennélfogva a parancs iránti engedetlenség esetében a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járó minősítő körülmény megállapítását mellőzte. (Legf. Bír. Katf. II. 299/1977. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére