PK BH 1977/492.
PK BH 1977/492.
1977.11.01.
A bizományi szerződés keretében hibás dolgot szolgáltató megbízó köteles a bizományost az általa harmadik személlyel kötött szerződés hibás teljesítése miatti helytállási kötelezettsége alól mentesíteni [Ptk. 479. § (3) bek.].
A peres felek bizományi szerződést kötöttek. Eszerint az alperes megbízta a felperest azzal, hogy az általa értékesítésre átadott, “K. G.” jelzésű olajfestményt adja el. A felek 7040 Ft alapárban állapodtak meg, s egyidejűleg a felperes 2000 Ft előleget folyósított az alperes részére.
A felperes a festményt eladta. Utóbb a vevő beszerezte a Magyar Nemzeti Galéria bírálati véleményét, majd erre hivatkozással kérte a festmény adásvételére vonatkozó szerződés érvénytelenségének a megállapítását. A Magyar Nemzeti Galéria a festményre vonatkozólag az alábbi véleményt adta: “K. G.” műve teljesen átfestve, dilettáns kéztől. Gyenge.
A járásbíróság megállapította, hogy a felperes és a vevő által kötött adásvételi szerződés érvénytelen és kötelezte a felperest – a kép visszavétele mellett – a vételár visszafizetésére.
A felperes ezután a bizományi szerződést felmondta, az alperes azonban a felmondást nem fogadta el.
A felperes keresetlevelében – a festmény egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett – 7040 Ft visszafizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperes – a vevő által ellene indított perben – az alperes hozzájárulása nélkül tett elismerő nyilatkozatot. Arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a bizományos csak az adásvételi szerződés megkötése előtt mondhatta volna fel a bizományi szerződést. Utalt arra, hogy a Ptk. 513. §-ának (2) bekezdése szerint a bizományra – eltérő rendelkezés hiányában – a megbízás szabályait kell alkalmazni. Ezek közül a szabályok közül – a bíróság álláspontja szerint – a felperes megsértette a Ptk. 477. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 474. §-ának (2) bekezdésében írt kötelezettséget, mert nem tájékoztatta megfelelően a megbízót az ügy állásáról és nem járt el megfelelően a megbízó érdekében. A felperes e mulasztásainak, az ítélet indokolása szerint, a jogi következménye az, hogy a vevővel kötött szerződésnek a vevő által történt eredményes megtámadása az alperesre nem terjed ki. Ebből viszont a bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a felperest a Ptk. 512. §-ának (1) bekezdésében biztosított felmondási jog sem illeti meg. Ennek hiányában pedig a keresetet nem találta megalapozottnak.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. Helyesen utalt a másodfokú bíróság arra, hogy eltérő rendelkezés hiányában a bizományra a megbízás szabályait kell alkalmazni. A Ptk. XLII. fejezete nem szabályozza a megbízó felelősségét arra az esetre, ha a bizományos által a megbízó javára kötött adásvételi szerződés teljesítése hibás. Ezért külön szabályozás hiányában a Ptk. 479. §-ának (3) bekezdésében foglalt annak a rendelkezésnek az alkalmazása kerül előtérbe, amely szerint a szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni. Ebbe a körbe sorolhatók a bizományosnak azok a kötelezettségei, amelyek az általa kötött szerződés hibás teljesítéséből adódnak. Ilyenkor ugyanis a bizományos marasztalásának végső indoka a hibás teljesítésből eredő olyan kötelezettség, amelyet a bizományos – a megbízóval kötött bizományi szerződés alapján – harmadik személyekkel szemben vállalt.
A peradatokból az állapítható meg, hogy a felperes változatlan állapotban adta el a festményt a vevőnek. Mindazok a jogkövetkezmények tehát, amelyek a felperest az adásvételi szerződés hibás teljesítése folytán érték, olyan kötelezettségek, amelyeket a felperes a vevővel szemben jogszabály erejénél fogva, illetőleg a bíróságnak a jogerős ítélete alapján vállalni kényszerült. Ez utóbbi alól pedig az alperes mint megbízó a felperest a Ptk. 479. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezéseknél fogva mentesíteni köteles.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú ítéletet hagyta helyben [Pp. 274. § (3) bek.]. Az alperes a pervesztesége folytán köteles a rendelkező részben írt másodfokú eljárási költséget a felperesnek megfizetni [Pp. 78. § (1) bek.]. (Legf. Bír. P. törv. V. 21. 253/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás