PK BH 1977/503.
PK BH 1977/503.
1977.11.01.
A vállalkozó szerződésmódosítás hiányában jogalap nélküli gazdagodás alapján követelheti a pótmunka ellenértékét [5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 20. §, Ptk. 361. §].
A felperes megrendelő 19 493 330 Ft kötbéralap figyelembevételével 1 559 466 Ft késedelmi kötbér iránt terjesztett elő keresetet, mert az alperes vállalkozó egy üzemházat a vállalkozási szerződésben kikötött, 1973. december 31-i határidő helyett csak 1974. december 17-én adott át, de még ekkor is hiánypótlásra volt szükség. Ennek 1975. január 20-i póthatáridejét szintén elmulasztotta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a késedelemben vétlen, mert azt tervmódosítások, valamint a végzett pót- és többletmunkák okozták. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a létesítmény befejezéséhez még szükséges időre tekintettel 560 835 Ft időarányos gépköltség megfizetésére kérte kötelezni a felperest.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el és arra figyelemmel, hogy a szakértő műszakilag az alperes késedelmét 7-8 hónapig indokoltnak találta, a nevezett vétkes késedelmét 5 hónapban határozta meg és ennek megfelelően 670 000 Ft késedelmi kötbérben marasztalta, az alperes viszontkeresetét pedig elutasította. A viszontkereset elutasításának indoka az volt, hogy a szakértőnek a befejezési határidő módosítására, illetőleg a munkálatok elvégzéséhez még szükséges időtartamra vonatkozó véleménye – a felek között nem szerződéskötési, hanem szerződésszegési vita keletkezett – figyelembe nem vehető, a gépköltséget a költségvetésben kell előirányozni és a helyszínen tartás időtartamának megváltoztatása csak szerződésmódosítás útján lehetséges, ilyen pedig a jelen esetben nem volt. Az ítélet indokolása kitért arra is – bár a felperes erre nem hivatkozott –, hogy az alperes viszontkereseti igénye elévült, mert a számla 1974. december 5-én kelt, és a viszontkeresetet csak 1976. június 22-én terjesztette elő.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezett.
A fellebbezések az alábbiak szerint megalapozottak.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes kötbérigénye szempontjából a szerződéskötés körülményei és annak utólag sérelmesnek minősített kihatásai közömbösek és csak a szerződésszegést, illetőleg annak következményeit kell figyelembe venni. E vonatkozásban szakértői bizonyítást is elrendelt és annak alapján hozta meg ítéletét, bár a szakvélemény nem egyértelmű és a per szempontjából lényeges ténykörülmények kellő felderítése nélkül készült. A szakvélemény inkább a rosszul előkészített szerződés és építkezés hiányosságai rendezésének szükségességét tartotta szem előtt és emellett csak becslésszerűen tett javaslatot 7-8 hónapos póthatáridő megállapítására.
Ennek megfelelő a gépköltség jogalapjára és összegszerűségére vonatkozó kiegészítő szakértői vélemény is, amelyből az elsőfokú bíróság tévesen vonta le azt a következtetést, hogy szerződésmódosítás hiányában a többletköltségre vonatkozó igény alaptalan.
A per szempontjából lényeges tényállás hiányosságai mellett készült szakértői véleményre alapított ítélet tehát megalapozatlan, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A fellebbezési eljárásban is vitás volt a tervmódosítás és a pótmunkák jellege, tehát az új eljárásban először az erre vonatkozó tényállást kell felderíteni. A tervmódosítás, valamint a pótmunkák természetének és megrendelési időpontjának, továbbá a rész- és végösszegének pontos ismeretében lesz csak a bíróság abban a helyzetben, hogy tételes mérlegelés alapján állapítsa meg a vétkes késedelem időtartamát. Ebből a szempontból nem hagyható figyelmen kívül az alperesnek az az állítása sem, amely szerint a·munkát 1974. november 21-én készre jelentette, az átadás azonban csak 1974. december 19-én történt meg.
A pótmunkák és a többletmunkák a gépköltség összegére is hatással lehettek. Erre a szakértő már az első fokú eljárásban is utalt. A pótmunka esetében az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 20. §-a értelmében a szerződést módosítani kell, a szerződésmódosítás hiánya azonban nem foszthatja meg az alperest attól, hogy tényleges költségeit ne érvényesíthesse, mert jogalap nélkül a felperes akkor sem gazdagodhatnék (Ptk. 361. §), ha a szerződés módosítását megtagadná, illetőleg megtagadta volna.
Ennek megfelelően kell tehát az újabb eljárásban az alperes viszontkeresetével is érdemben foglalkozni, mert az elévülés a Ptk. 204. §-ának (3) bekezdése szerint csak akkor volna figyelembe vehető, ha arra a felperes hivatkozik. A felperes esetleges ilyen kifogása esetén tisztázni kell, hogy valóban fennáll-e az elévülés, mert az alperes részéről olyan intézkedés is történhetett, amely a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése értelmében az elévülés megszakadására vezetett. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 320/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás