PK BH 1977/509.
PK BH 1977/509.
1977.11.01.
Különböző terjedelmű vállalkozói munkák díjának átalányban való meghatározása esetén tisztességtelen haszon keletkezése és emiatt gazdasági bírság kiszabása szempontjából szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányossága iránti követelményt is tekintetbe kell venni [20/1973. (VII. 25.) MT sz. r. 2. §-ának a) pontja; 56/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 20. § (1) bek.; 1022/1973. (VI. 27.) MT h. II. rész 4/e pont, 4/k pont, 5. pont, 7/b pont, 9. pont].
A 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet 2. §-ának a) pontjára alapított indítvány folytán a megyei bíróság egy mezőgazdasági termelőszövetkezetet (a továbbiakban: Szövetkezet) az 1971., 1972. és 1973. években elért 2 253 191 Ft jogtalan árbevétel alapulvételével 2 300 000 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte.
Az indítvány és az ítélet indokolása szerint a Szövetkezet jogtalan árbevétele amiatt keletkezett, hogy a megrendelő részére importból érkező faáru-vagonküldemények kezelésével kapcsolatban nem valamennyi vagonnál végezte el a szerződésben előírt összes munkaműveletet. A szerződés szerint ugyanis a Szövetkezet szolgáltatásának tárgya a vagonok fogadása, ki- és berakása, mennyiségi és minőségi átvétele, a megrendelő utasítása szerinti feldolgozása (ún. manipulációja, vagyis: válogatás, minősítés, kérgezés, tárolás), végül a belföldi felhasználók részére a megadott választékban való továbbítása (vasúti kocsik kiállítása stb.) volt. Ezzel szemben a Szövetkezet a nyomozás és az annak során kirendelt szakértői vizsgálat szerint egyes vagonokat kirakás nélkül és csupán a drótozás megerősítésével vagy igazításával továbbított és különösen a manipulálást nem, végezte el, mégis a köbméterenként kikötött teljes díjat minden esetben felszámította.
A Szövetkezet fellebbezésére a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és a megrendelő meghallgatását, valamint a faipari árszakértő kirendelését rendelte el abban a kérdésben, hogy a köbméterenként kikötött díjat olyan átalányárnak kell-e tekinteni, amelytől a konkrét tevékenység felfelé és lefelé eltérhet, illetve hogy a ténylegesen végzett munkához és a vállalt kockázathoz képest a Szövetkezet árbevétele meg nem engedett nyereséget foglal-e magában. A másodfokú bíróság az átalányár reális mértékének megállapítása céljából elrendelte a Szövetkezet által tételenként ténylegesen elvégzett munkák értékének és mennyiségének a vizsgálatát is.
Az elsőfokú bíróság az új eljárásban hozott ítéletében a nyomozás során eljárt könyvszakértő véleményének beszerzése után a Szövetkezetet 500 000 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Eszerint a Szövetkezet olyan esetekben is felszámította a “manipulálás” fejében járó átalányt, amikor a rakományt csupán megigazította, esetleg dróttal újból átkötözte és ezzel 585 387 Ft jogtalan hasznot ért el.
A Szövetkezet újabb fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy azokban az esetekben, amikor a Szövetkezet manipulálást nem végzett, hanem a küldeményt úgy továbbította a belföldi felhasználók részére, hogy csak rakományigazítást vagy manipulációnak nem minősülő egyéb munkát végzett, nem a manipulációs tevékenységre meghatározott díjat, hanem csupán a tényleges ráfordításával arányos díjat igényelheti. A másodfokú bíróság további bizonyítást nem tartott szükségesnek, mert 394 320 Ft többlethasznot maga a Szövetkezet is kimutatott, és ez már egymagában alap az 500 000 Ft bírság kiszabására.
Az első és másodfokú ítélet ellen benyújtott törvényességi óvás alapos.
Az árszabályozásról szóló 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenység útján érvényesített árak esetén gazdasági bírság kiszabásának van helye.
A tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló 1022/1973. (VI. 27.) Mt. h. számú határozat II. részének 4/e pontja szerint tisztességtelen a haszon akkor, ha a gazdálkodó szervezet az árat – egyebek mellett – az üzleti partner félrevezetésével érvényesíti, ideértve azt az esetet is, amikor az ár kialakításához valótlan adatokat közöl, az árvetést valótlanul állítja össze. A 4/k pont szerint tisztességtelen a haszon akkor is, ha a gazdálkodó szervezet árkialakítása az árképzés módszerére vonatkozó előírásokat, illetve irányelveket sérti, az 5. pont szerint pedig, ha a termék (áru) ára az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereséget tartalmaz.
E rendelkezéseket értelemszerűen az adott esetben is figyelembe kell venni, mert ezek hatálya kiterjed a termelés, az elosztás és a szolgáltatás területén működő valamennyi gazdálkodó szervezet által teljesített szabadáras szolgáltatásra is (a határozat I. része).
Az említett határozat II. részének 7/b pontja értelmében viszont az árban realizálódó nyereség nem tekinthető az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereségnek, ha azt – egyebek mellett – munkaszervezés útján, illetőleg egyéb költségcsökkentésből a minőség romlása nélkül érték el.
Az adott esetben ezért azt kell vizsgálni, hogy a felek a vállalkozói szolgáltatás szerződéses szabadárát olyan átalányárnak kívánták-e minősíteni,amelytől az egyes vagonoknál végzett konkrét tevékenység értéke felfelé és lefelé jelentős mértékben is eltérhet, vagyis az árat azért kívánták-e átalányban megállapítani, mert egyes vagonküldeményeknél előreláthatatlanul több, másoknál kevesebb manipulációra, illetve ilyennek nem minősülő tevékenységre lesz szükség, és hogy a különböző terjedelmű munkák értékkülönbözete az átalányárban kiegyenlítődjék. Ilyen tényállás mellett kell vizsgálni azt, hogy az árképzés és felszámítás ismertetett módja a tényleges össztevékenység terjedelmére figyelemmel ellentétes-e a szocialista gazdálkodás elveivel, és eredményezett-e tisztességtelen hasznot a Szövetkezet részére. E vizsgálat körébe tartozik természetesen annak a tisztázása is, hogy a nem manipulált (kirakás nélkül pl. csak a kötözés megerősítésével a felhasználókhoz továbbított) vagonküldeményeknél csupán a tényleges ráfordítás után számított díj (költség – haszon) térítése, a manipulált küldeményeknél szükséges esetleges többletteljesítményre tekintettel, a felek szerződési akaratát is figyelembe véve nem érinti-e a szerződéses szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányossága iránti követelményt.
Az árszabályozásról szóló 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 24. §-ának (1) bekezdése és az 1022/1973. (VI. 27.) Mt. h. számú határozat II. részének 9. pontja szerint tisztességtelen haszon gyanúja esetén az árhatóság ad szakvéleményt, ideértve azt is, hogy a gazdálkodó szervezet a tisztességtelen haszon miatt indított eljárás során indokoltan hivatkozik-e a II. rész 7. pontjában foglalt körülményekre.
Az adott esetben a nyomozás során alkalmazott igazságügyi könyvszakértő véleménye az ár és a haszon tisztességes vagy tisztességtelen volta kérdésében való döntésre nem alkalmas, az a fenti szempontokkal nem foglalkozott, a bíróság pedig az árhatóság szakvéleményét nem szerezte be. Ennélfogva a törvényességi óvással megtámadott ítéletek törvénysértők, ezért azokat a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanács a Pp. 274. §-a (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az ügynek a fentebbi irányelvek alapján történő újratárgyalására és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Eln. Tan. G. törv. 30 263/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás