BK BH 1977/536.
BK BH 1977/536.
1977.12.01.
A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1975. évi 7. sz. tvr. 7. §-ának (2) bekezdésére tekintettel a büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a bíróság a terhelt bűnösségét szándékos bűncselekmény helyett a társadalmi vagyon különösen nagy kárt okozó hanyag kezelése vétségében látja megállapíthatónak [1975. évi 7. sz. tvr. 7. § (2) bek.].
A járásbíróság a terheltet folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 2 évi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte és annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint 58 275,30 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatva, a terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetett, a társadalmi vagyon különösen nagy kárt okozó hanyag kezelése vétségének minősítette, ezért a terheltet 10 hónapi – fogházban foganatosítandó – szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a terheltet, hogy a felmerült bűnügyi költségből 20 000 forintot az államnak fizessen meg.
Az eljárt bíróságok által megállapított tényállás lényege szerint a terhelt mint az építőipari vállalat igazgatója az 1972. és 1973. évi gazdálkodási eredményt kimunkáló és az előszámlázás folytán valótlan adatokat tartalmazó mérlegbeszámolókat elfogadta, jóváhagyta, s ennek alapján az említett két évben összesen 1 449 000 forint jogtalan nyereségprémium, valamint nyereségrészesedés kifizetésére került sor.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1975. március 29-én hatályba lépett 1975. évi 7. sz. törvényerejű rendelet 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható azokkal szemben, akik e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt gondatlanságból olyan bűncselekményt követtek el, amely miatt a bíróság előreláthatóan három évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki. A (2) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyomozóhatóság a nyomozást, illetőleg a bíróság az eljárást – annak minden szakában – megszünteti, ha a bűncselekményre a törvény – gondatlanul elkövetett bűncselekmény esetén – három évet meg nem haladó szabadságvesztést rendel alkalmazni. Ugyane törvényhely (3) bekezdése értelmében, ha a bíróság a Be. 212. §-ának (6) bekezdése szerint tanácsülésig az eljárást nem szüntette meg – a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül – határozatot hoz és ítéletében (végzésében) állapítja meg, hogy a kiszabott büntetés az 1. §., a 3. § és a 4. § rendelkezései szerint nem hajtható végre, illetőleg hogy a felére csökken.
A másodfokú bíróságnak tehát a terhelt terhére megállapított cselekmény minősítésének megváltoztatása folytán – mert a Btk. 298. §-a (3) bekezdésében meghatározott, a társadalmi vagyon különösen nagy kárt okozó hanyag kezelésének vétségére a törvény három évet meg nem haladó szabadságvesztést rendel alkalmazni – az 1975. évi 7. sz. törvényerejű rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján büntethetőséget megszüntető ok (közkegyelem) folytán az eljárást meg kellett volna szüntetni. Az adott esetben a közkegyelem rendelkezés 7. §-ának (3) bekezdése is kizárja a büntetés kiszabásának lehetőségét.
Mivel a terhelttel szemben az eljárást – a kifejtettek értelmében – meg kellett volna szüntetni az ítéletnek a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezése is törvénysértő. A Be. 218. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
Az 1975. évi 7. sz. törvényerejű rendelet 13. §-ának az a rendelkezése, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és a bűnügyi költségekre, értelemszerűen csupán azokra az ügyekre utal, amelyekben végrehajtási kegyelem alkalmazására került sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítva, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság ítéletének törvénysértő részeit hatályon kívül helyezte s a már említett törvényhelyek alapján a terhelt ellen indított büntetőeljárást – büntethetőséget megszüntető ok [közkegyelem: Btk. 30. § c) pont] folytán a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette. (Legf. Bír. B. törv. I. 784/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás