• Tartalom

BK BH 1977/538.

BK BH 1977/538.

1977.12.01.
I. Megalapozatlan az ítélet, ha a bíróság a terhelt beszámíthatóságának súlyos fokú korlátozottságára vonatkozó elmeorvos szakértői véleményt – annak figyelmen kívül hagyásával – nem teszi a tárgyalás anyagává és a határozatában értékelését mellőzi [Be. 239. § (2) bek.].
II. Az ideiglenes kényszergyógykezelés nem rendelhető el, ha az elmeorvos szakértői szakvélemény szerint az elmebetegség a terheltet nem tette képtelenné, csupán súlyos fokban korlátozta cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében [Be. 98. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki folytatólagosan és visszaesőként elkövetett garázdaság bűntettében, ezért 6 hónapi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától egyévi eltiltásra ítélte.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint a garázdaság bűntette és könnyű testi sértés vétsége elkövetése miatt büntetett előéletű terhelt házának kapujában és kertjében több esetben letolta a nadrágját és mezítelen alsótestét, valamint nemi szervét mutogatta nőknek és általános iskolás leánygyermekeknek. Cselekménye a község lakóinak megbotránkozását váltotta ki.
A járásbíróság ítélete ellen, annak megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos.
I. A büntetőeljárás nyomozati szakában beszerzett és a nyomozati iratok között található elmeorvos szakértői vélemény szerint a terhelt a cselekménye elkövetésekor agyvelősorvadással és elbutulással járó Huntinton chorea megbetegedésben szenvedett, melyet e megbetegedésre jellemző lelki tünetegyüttes kísér. A terhelt e megbetegedése okából a cselekménye elkövetésekor súlyos fokban volt korlátozott a magatartása társadalomra veszélyességének felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. A szakértői vélemény megállapítja, hogy a bűnismétlés veszélye fennáll.
Az elsőfokú bíróság azonban a terhelt büntethetőségét érintő ezt a fontos bizonyítékot figyelmen kívül hagyta: a szakértőket nem idézte meg a tárgyalásra, szakvéleményüket nem tette a tárgyalás anyagává és annak értékelését mellőzve hozott bűnösséget megállapító ítéletet.
A terhelt a szabadságvesztés büntetése kitöltését megkezdte, majd két hét múlva a börtönorvos javaslatára átszállították az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, ahol ugyancsak Huntinton chorea megbetegedés miatt gyógykezelték. Az intézet vezető főorvosának megállapítása szerint a szabadságvesztés végrehajtása az elbutulásban szenvedő vádlottal szemben a büntetés céljainak elérésére nem alkalmas.
Minthogy a terhelt beszámíthatóságára vonatkozó fenti adatok a járásbíróság rendelkezésére álltak, a bíróság azonban azokat figyelmen kívül hagyta, ítélete a tényállás felderítetlensége miatt megalapozatlan.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a járásbíróság ítélete megalapozatlan, ezért azt hatályon kívül helyezte és a Be. 190. §-ának (3) bekezdése alapján az iratokat az elsőfokú bíróságnak új eljárásra visszaküldte.
II. A Be. 290. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel a terhelt fogva tartása kérdésében is határozni kellett. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére vonatkozó indítvánnyal.
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének akkor van helye, ha a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatóan a terhelt kényszergyógykezelését kell elrendelni [Be. 98. § (1) bekezdés].
A Btk. 61. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előfeltétel szerint azonban a kényszergyógykezelés elrendelésére olyan elkövetővel szemben van lehetőség, akinek beszámítási képessége elmebetegség, gyengeelméjűség vagy tudatzavar miatt kizárt, s ekként nem büntethető [Btk. 21. § (1) bekezdés]. A terhelt beszámíthatósága azonban a fentebb említett elmeorvos szakértői vélemény tartalma szerint csak korlátozott, s ekként vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének sincs helye.
Figyelembe véve a terhelt által ez ideig kitöltött szabadságvesztés büntetés tartamát, a Legfelsőbb Bíróság a terhelt fogva tartását megszüntette és szabadlábra helyezését rendelte el. (Legf. Bír. B. törv. IV. 675/1977. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére