PK BH 1977/547.
PK BH 1977/547.
1977.12.01.
A bíróság a gyermek és a szülő közötti érintkezés (a gyermek láthatása) kérdésében felmerült vitában ítélettel csak akkor dönthet, ha a házassági bontóper a házastársak egyező akaratnyilvánítása alapján folyik, és a gyermekkel való érintkezés bírósági rendezése iránt a felek kérelmet terjesztettek elő [Csjt. 92. § (1) bek., 18. § (1) bek.; Csjté. 14. §].
A peres felek 1971. augusztus 10-én kötöttek házasságot és 1972. május 13-án gyermekük született. Az együttélést 1976. február 16-án megszakították.
A felperes az 1976. február 27-én indított keresetében a házasság felbontását, a gyermek nála történő elhelyezését és az alperesnek gyermektartásdíj fizetésére, valamint a közös lakás kiürítésére kötelezését kérte.
Az alperes a házasság felbontását, a gyermeknek a felperesnél való elhelyezését nem ellenezte és gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségét sem vitatta. A közös lakás kiürítésére irányuló kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetében a lakás elhagyása esetére kárpótlást igényelt és kérte, hogy a járásbíróság a közös gyermek láthatását ítélettel szabályozza. Különélésük óta a gyermek rendszeres láthatását előadása szerint az apósa megakadályozza.
A járásbíróság a peres felek házasságát felbontotta, a gyermeküket a felperesnél helyezte el és az alperest tartásdíj fizetésére kötelezte. Egyben a gyermek láthatását szabályozta. A járásbíróság az alperest kötelezte a volt közös lakás elhagyására, a felperest pedig 10 000 Ft kárpótlás megfizetésére.
Az alperes a fellebbezésében sérelmezte a lakás használata kérdésében hozott döntést, a felajánlott kárpótlás összegét, valamint a “láthatás bírói szabályozásának törlését” kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében pedig indokai alapján helybenhagyta.
A mindkét fokú bíróság ítélete ellen a gyermek láthatásának szabályozása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a szülőnek a gyermekével érintkeznie akkor is joga van, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetőleg szünetel. Az érintkezés módját vita esetében a gyámhatóság állapítja meg.
A bíróság a szülő és a gyermek közötti érintkezés kérdésében felmerült vitában ítélettel csak a Csjt. 18. §-a (1) bekezdésének második fordulatában szabályozott esetben, vagyis akkor dönthet, ha a házassági bontóper a házastársak egyező akaratnyilvánítása alapján folyik és a gyermekkel való érintkezés bírósági rendezése iránt a felek kérelmet terjesztette elő.
Ezen túlmenően a bíróság csak az előtte kötött egyezséget hagyhatja jóvá a szülő és gyermek közötti érintkezés kérdésében házassági perekben, valamint a szülői felügyelet megszűnése, illetőleg szüneteltetése esetén is (Csjté. 14. §-a).
A peres felek között a házassági bontóper azonban nem egyező akaratnyilvánításuk alapján folyt le, következésképpen a gyermek láthatásának szabályozása tárgyában a bíróságnak nem volt hatásköre. Túllépte ezért mindkét fokú bíróság a hatáskörét, amikor ebben a kérdésben döntött.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság ítéletének a törvényességi óvással megtámadott rendelkezéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. P. törv. II. 21 505/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás