PK BH 1977/554.
PK BH 1977/554.
1977.12.01.
Ha az adós személyében a végrehajtható okirat kiállítása után változás áll be, a jogutódlás kérdésében nem a végrehajtható okiratot kiállító, hanem a végrehajtást foganatosító bíróság dönt [1955. évi 21. tvr. (Vht.) 7. § (1) bek.].
Az adós ellen 17 000 Ft és jár. erejéig kibocsátott fizetési meghagyás ellentmondás hiányában 1974. február 8-án jogerőre emelkedett. A végrehajtást kérő 1974. április 7-én bejelentette a kerületi bíróságnál, hogy az adós csupán 7000 Ft-ot teljesített, a fennmaradó 10 000 Ft-ra és járulékaira végrehajtási lap kiállítását kérte.
A kerületi bíróság 1974. április 9-én a kérelemnek megfelelően a végrehajtási lapot kiállította és azt további intézkedés céljából a végrehajtói irodának megküldte. A végrehajtói iroda végrehajtási értesítésére az adós bejelentette, hogy időközben Sz.-ra költözött. Ezután a végrehajtói iroda a végrehajtási eljárás folytatása céljából az ügy iratait a sz.-i megyei bírósági végrehajtói irodának küldte meg. Ott 1974. július 13-án letiltást bocsátottak ki az adós munkabérére, amelynek a munkáltató 1974. augusztus 3-án részben eleget tett.
Az adós 1974. augusztus 13-án meghalt. Az sz.-i megyei bírósági végrehajtói iroda 1974. október 8-án megküldte az iratokat a kerületi bírósághoz avégett, hogy a Vht. 7. §-a alapján hozzon döntést a jogutódlás kérdésében. A bíróság felhívására a végrehajtást kérő 1975. január 21-én bejelentette, hogy “az elhunyt adós jogutóda Sz. F. budapesti lakos”. Ezután a kerületi bíróság az 1975. március 5-én kelt végzésével megállapította, hogy az adós jogutóda: Sz. F.” A végzés indokolása szerint a bíróság ezt a körülményt a végrehajtást kérő bejelentése alapján állapította meg. A végzés ellen az adós apja, Sz. D. fellebbezett. Előadta, hogy ő nem jogutóda az adósnak, mert a kerületi tanácsnál folyamatban levő “hagyatéki eljárásban” már bejelentette, hogy az örökséget visszautasítja.
A másodfokú bíróság az első fokú végzést akként hagyta helyben, hogy az adós jogutóda nem Sz. D. budapesti lakos.
A másodfokú végzés indokolása szerint a fellebbező fél maga sem vitatta, hogy ő az adós szülője, ezért az elsőfokú bíróság döntése – a nyilvánvaló bejelentési tévedésen alapult néveltéréstől eltekintve – helyes. “Egymagában az a körülmény, hogy a jogutód a hagyatékot visszautasítja –, a határozat indokolása szerint – a jogutódi minőség megdöntésére alkalmatlan, mert a hagyatéki eljárásra tartozik a hagyaték visszautasításának kérdése és annak megállapítása, hogy a visszautasító nyilatkozatot tevő helyett a Ptk. 600. §-ának f) pontja értelmében történő kiesés folytán ki minősül törvényes örökösnek. Az eddigi eljárási adatok szerint Sz. D. a törvényes örökös.”
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A végrehajtási ügy irataiból megállapítható, hogy az adós lakhelyváltozása folytán a végrehajtást az sz.-i megyei, bírósági végrehajtói iroda foganatosította.
A Vht. 7. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint, ha a jogosult, illetőleg kötelezett fél személyében változás áll be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult hatóság, ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derül ki vagy következik be, a végrehajtást foganatosító bíróság dönt a jogutódlás kérdésében. Az adott esetben a végrehajtást foganatosító bíróság az Sz.-i Járásbíróság volt. Ezért sem a kerületi bíróság sem a másodfokú bíróság nem dönthetett volna a jogutódlás kérdésében.
De ezen túlmenően mindkét fokú bíróság döntése érdemben is megalapozatlan, illetve jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság kizárólag a végrehajtást kérő bejelentésére alapozta végzését. A másodfokú bíróság ezt a végzést érdemben helybenhagyta annak ellenére, hogy a fellebbezés alapján is megállapítható volt a hagyatéki eljárás folyamatban léte.
A Vht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a jogutódlás kérdésében – szükség esetén – a felek, illetve a jogutódok meghallgatása és bizonyítás lefolytatása után határoz. Az adott esetben a fellebbezésben előadott tényekre is figyelemmel a jogutód személyének megállapítására irányuló bizonyítási eljárás lefolytatásának mellőzése indokolatlan volt. A közjegyzői iratokból megállapíthatóan az adós utáni hagyatéki eljárás a másodfokú végzés meghozatala előtt már megindult, ezért ennek az eljárásnak a befejezése előtt – a sorozatos visszautasító nyilatkozatokra is tekintettel – a jogutódlás kérdésében nem lehetett volna érdemben dönteni. (Legf. Bír. V. 21 108/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás