BK BH 1977/58.
BK BH 1977/58.
1977.02.01.
Eljárási törvénysértés valósul meg, ha a bíróság rágalmazás miatt magánvád alapján jár el, jóllehet a cselekmény hamis vád vétségét meríti ki [Be. 54. § (1) bek.; 1961. évi V. törvény (Btk.) 173 §., 266. §].
A járásbíróság ítéletével, illetve a megyei bíróság végzésével a terheltet 3 rb. rágalmazás vétsége miatt 6000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege a következő.
A terhelt a B. V. Torna Club első osztályú női kézilabdacsapatának az edzője. A csapat 1974. szeptember 21. napján játszott mérkőzést, amelyet D. L. és H. I. játékvezetők vezettek le. Az ellenfél csapatának győzelmével végződött mérkőzés befejezése után a terhelt bement az említett játékvezetők öltözőjébe és indulatos szavakkal a következőket mondta: “Szemetek vagytok, a kurva anyátokat, ti vettétek fel a 4000 forintot, amit az ellenfél edzője, J. B. nekem ígért”.
A törvényességi óvás a J. B. sérelmére elkövetett cselekménynek magánvád alapján történt elbírálását jelölte meg törvénysértőnek.
A törvényességi óvás alapos.
Az iratokból kitűnően a vádbeli mérkőzésen történtekről a játékvezetők írásbeli jelentést készítettek a Magyar Kézilabda Szövetséghez, de feljelentést tettek a sportkörök is. A Magyar Kézilabda Szövetség fegyelmi eljárást indított a terhelt és J. B. ellen. A fegyelmi tárgyaláson a terhelt már részletesen előadta azt, amire a játékvezetők előtt még csak célzott. Nyilatkozata szerint a mérkőzés előtt J. B. olyan ajánlatot tett neki, hogy 4000 forint ellenében engedjék át a győzelmet a nehéz helyzetben lévő ellenfél csapata részére, amit ő visszautasított.
Az iratokból kitűnően J. B. a járásbíróság előtt a terhelt ellen azért tett feljelentést, mert a terhelt D. L. és H. I. játékvezetők, majd a Magyar Kézilabda Szövetség előtt azt a valótlan kijelentést tette, hogy ő 4000 forintot kínált fel részére arra az esetre, ha átengedi a győzelmet a csapata részére.
A hamis vád és a rágalmazás törvényi tényállásainak közös eleme az olyan tény állítása, amely általában a hamis vád esetében is alkalmas a becsület csorbítására. Az elhatárolás alapja mégis az, hogy a hamis vád elkövetője a másik személyt nem akárki előtt, hanem a hatóság előtt rágalmazza olyan tény állításával, amely büntető vagy fegyelmi felelősségre vonás alapjául szolgálhat.
A sportolóknak, a sportköri vezetőknek minden olyan magatartása fegyelmi vétségnek minősül, amely arra irányul, hogy a mérkőzés eredményét anyagi előny kilátásba helyezésével befolyásolja.
H. I. játékvezető tanúvallomásában előadta, hogy a játékvezetők minden jelentős eseményt kötelesek jelenteni, amely működésükkel kapcsolatban felmerült. E kötelezettségüknek eleget téve, írásbeli jelentést készítettek a történtekről, ez volt az egyik alapja a fegyelmi eljárás megindulásának. A terhelt tehát részben a jelentési kötelezettséggel terhelt játékvezetők, részben pedig a Magyar Kézilabda Szövetség Fegyelmi Bizottsága előtt tett olyan tényállításokat, amelyek a J. B. elleni fegyelmi eljárás alapjául szolgáltak. Ennélfogva pedig abban az esetben, ha állításai nem felelnek meg a valóságnak, a Btk. 173. §-a szerint minősülő, fegyelmi ügyben elkövetett hamis vád, nem pedig a rágalmazás vétségét valósította meg.
A kifejtettekhez képest eljárási szabályt sértettek az eljárt bíróságok amikor J. B. feljelentését a hamis vád vétsége miatti vádemelés megfontolása végett az illetékes ügyészséghez nem tették át, hanem azt magánvád alapján érdemben elbírálták.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok határozatát a J. B. sérelmére elkövetett rágalmazás vétségére és az e cselekménnyel kapcsolatban felmerült bűnügyi költségekre vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és az ügy iratait a hamis vád vétsége miatti vádemelés megfontolása végett a megyei főügyészségnek rendelte megküldeni. (Legf. Bír. B. törv. IV. 994/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás