PK BH 1977/61.
PK BH 1977/61.
1977.02.01.
Tartási szerződés megszüntetésének csak akkor van helye, ha a szerződés megfelelő módosítással sem tudja betölteni eredeti célját és rendeltetését. A perben hivatalból vizsgálni kell, hogy a szerződés célja életjáradéki szerződéssé való átalakítással megvalósítható-e [Ptk. 589. § (1)–(2) bek.].
A peres felek 1972. november 15-én tartási szerződést kötöttek. Eszerint a felperes lakóháza fele illetőségének tulajdonjogát tartás ellenében átruházta az alperesre, aki vállalta a felperes élelmezését, ruházatának és szobája fűtésének a biztosítását, betegsége esetén gyógykezeltetését, végül halálakor eltemettetését. A szerződést az államigazgatási hatóság jóváhagyta.
A felperes 1972 november elejétől 1974. május 15-ig élt az alperes háztartásában. Ekkor unokáihoz költözött, akik már korábban is gondozták. Eltávozása óta az alperes által felajánlott szolgáltatásokat nem veszi igénybe.
A felperes keresetlevelében a tartási szerződés megszüntetését kérte. Távozását azzal indokolta, hogy az alperes és felesége vele szemben nem tanúsítottak megfelelő magatartást, különösen pedig azt sérelmezte, hogy az alperes felesége egy ízben fojtogatta őt.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Tagadta a kereseti tényállításokat. Hivatkozott arra, hogy a felperest az unokái “csalták vissza”. Kijelentette, hogy hajlandó havi 800 Ft járadékot fizetni a felperesnek és bármikor kész a tartást is természetben biztosítani.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Nem látta bizonyítottnak azt, hogy az alperes felesége a felperest fojtogatta, de egyéb szerződésszegő magatartást sem talált az alperes terhére megállapíthatónak. Álláspontja szerint a felperesnek is érdekében áll, hogy az alperesnél természetben tartást kapjon. A szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átváltoztatása nem szolgálná a felperes érdekét.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A mindkét fokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A Ptk. 589. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint a bíróság a tartási szerződést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé. Ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését.
Ha a jogosult a szerződésszerű tartásra nem tart igényt, s ezért a természetbeni tartás lehetetlenné vált, a tartási szerződés megszüntetése iránti perben hivatalból kell vizsgálni, hogy a szerződés célja életjáradéki szerződéssé átalakítással nem valósítható-e meg. A szerződés megszüntetésének csak akkor van helye, ha a szerződés megfelelő módosítással sem tudja betölteni az eredeti célját és rendeltetését.
A peradatok szerint a felperes 1974. május közepe óta nem tart igényt az alperes természetbeni szolgáltatásaira és unokáihoz költözött. Az alperes a peres eljárás során havi 800 Ft járadékot önként felajánlott. Ennek ellenére az eljárt bíróságok nem foglalkoztak érdemben azzal a kérdéssel, hogy a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatása mennyiben biztosíthatja a szerződéssel eredetileg biztosítani kívánt célok megvalósítását. Amennyiben a felperesnek – unokája háztartásában – megfelelő elhelyezése ellátása és gondozása biztosítva van, célszerű lehet a szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átváltoztatása. Arra ugyanis eddig adat nem merült fel, hogy az alperes, illetőleg házastársa felróható magatartásukkal maguk is előidézték a korábbi jó viszony megromlását.
A szerződéshez hű és a teljesítésre kész szerződő felekkel szemben ugyanis a szerződés megszüntetését általában nem lehet kikényszeríteni oly módon, hogy alapos indok nélkül a jogosult a szerződésszerű szolgáltatások elfogadását egyoldalúan megtagadja.
Ha viszont a felek méltányos érdekeinek szem előtt tartásával a szerződés – megfelelő módosítással – sem tartható fenn, végső sorban a szerződés megszüntetése is indokolt lehet.
A jogerős ítélet azonban nem tartható fenn, mert az a gyakorlatban azt eredményezné, hogy az alperes, aki a szerződés alapján jelentős vagyoni értékhez jutott, azt megtarthatná anélkül, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit ténylegesen teljesítené.
A fent kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot – a fenti körülmények tisztázása végett – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (3) bek.]. (Legf. Bír. P. törv. V. 21. 223/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás