PK BH 1977/65.
PK BH 1977/65.
1977.02.01.
Ha a tartásra kötelezett keresete (jövedelme) különböző forrásokból származik, azok összege pontosan megállapítható, a bíróság akkor jár el helyesen, ha a tartásdíj-fizetési kötelezettséget egyrészt határozott összegben, másrészt pedig a nyereségrészesedés és hasonló juttatás megfelelő %-ában állapítja meg (Csjt. 65. §; 8/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 1. § (2) bek., 3. § (1), (3) bek.].
A peres felek házasságából 1959. május 2-án gyermek származott, aki egy egészségügyi szakközépiskola tanulója.
A felperes a módosított keresetében 1975. február 1-jétől kezdődően havi 940 Ft tartásdíj fizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.
A járásbíróság arra kötelezte az alperest, hogy a gyermek után 1975. február 1-jétől kezdődően fizesse meg a felperesnek a béralap és a részesedési alap terhére kifizetésre kerülő mindennemű juttatása – beleértve a jutalmat, prémiumot, nyereségrészesedést is – 20%-át gyermektartásdíjként. A tartásdíj alapösszegét 940 Ft-ban állapította meg. A hátralékos gyermektartásdíj törlesztésére havi 400 Ft-os részletfizetési kedvezményt engedélyezett. Az ítélet indokolása szerint az alperes havi keresete – a nyugdíjjárulék levonása után – 3111 Ft. Ezenkívül kisipari tevékenységet is folytat, az ebből származó jövedelme átlagosan havi 1600 Ft. Az alperes összes keresete (jövedelme) tehát 4711 Ft, amelynek 20%-a, vagyis 940 Ft a tartásdíj alapösszege.
A járásbíróságnak fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítélete ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A járásbíróság a 12/1974. (V. 14.) MT sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a tartásdíj alapjául szolgáló összes jövedelmet helyesen állapította meg. Tévedett azonban, amikor százalékos marasztalást alkalmazott.
A 8/1974. (VI. 27.) IM sz. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében százalékos marasztalás esetén a tartásdíj alapösszege a bérköltség terhére kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka amelyet a bíróság forintösszegben és százalékban egyaránt megjelöl.
A tartásdíj alapösszegének meghatározásánál tehát csak a bérköltség terhére kifizetett rendszeres díjazásokat lehet figyelembe venni, ez adott esetben 3111 Ft. A bíróság azonban az alperes kisiparosi tevékenységéből eredő jövedelmét is hozzászámította a munkaviszonyból származó keresetéhez, s így az alapösszeg jóval magasabb, mint a bérköltség terhére kifizetett rendszeres díjazások 20%-a.
A tartásdíj százalékos megállapítása az adott esetben azt is eredményezi, hogy az alperes munkaviszonyból eredő jövedelmének emelkedése esetén ebből a többletből a gyermek nem részesül, miután az alapösszeg – minthogy az a mellékes jövedelem 20%-át is magában foglalja – mindig meghaladja a munkaviszonyból eredő jövedelem 20%-át.
Minthogy a kisiparosi tevékenységből származó jövedelem is a tartásdíj alapja, az alperesnek is kell ebből tartásdíjat fizetnie. Amennyiben viszont a bíróság ebből külön kötelezné az alperest tartásdíj fizetésére, úgy – százalékos marasztalás esetén – a letiltás csak a munkaviszonyból eredő kereset után járó tartásdíjra bocsátható ki, tehát a tartásdíj teljes összegben való behajtása nehézségekbe ütköznék.
A 8/1974. (VI. 27.) IM sz. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság az összes körülmények gondos mérlegelésével állapítja meg, milyen esetben indokolt a tartásdíjat százalékosan vagy határozott összegben meghatározni. Mellőzni kell a tartásdíj százalékos megállapítását, ha a a jövedelem nagyarányú változása folytán méltánytalan eredményre vezetne, vagy a behajtásnál különös nehézséget okozna.
Figyelemmel arra, hogy az alperes keresete (jövedelme) különböző forrásokból származik és azok összege pontosan megállapítható, a bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha az alperes tartásdíj fizetési kötelezettségét egyrészt határozott összegben, másrészt a nyereségrészesedés és más hasonló juttatás megfelelő – az adott esetben 20 – %-ában állapítja meg. A határozott összegű tartásdíj megállapításánál az alperesnek a kisiparosi tevékenységből származó jövedelmét is figyelembe kell venni, és az így megállapított tartásdíjnak a munkabérből történő levonására a közvetlen bírósági felhívás kibocsátható.
A felperesnek ugyanakkor lehetősége van arra, hogy az alperes munkabérének alakulásáról szükség szerint a munkáltatónál tájékozódjék, s amennyiben indokolt, a tartásdíj felemelését kérje. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 146/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás