PK BH 1977/69.
PK BH 1977/69.
1977.02.01.
A felperes keresetében a házasság felbontását és a házastársi közös vagyon megosztását kérte.
Az alperes a házasság felbontását nem ellenezte. Viszontkeresetében a felperest házastársi vagyonközösség megszüntetése címén 20 055 Ft megfizetésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek házasságát felbontotta és a felperest kötelezte, hogy az alperesnek 15 nap alatt 15 875 Ft-ot a kamatokkal együtt fizessen meg. Ezt meghaladóan a keresetet és az alperes viszontkeresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jogi képviselője útján, majd személyesen is fellebbezést jelentett be. Mivel a felperes az utóbbi fellebbezésében határozott fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő és a két fellebbezés tartalmában is eltérő volt, a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalásra határnapot tűzött és a fellebbezést hiánypótlásra visszaadta a felperesnek azzal, hogy ha ezt a fellebbezést is fenn kívánja tartani, azt “további két példányban terjessze elő a visszaküldött eredetivel együtt és jelölje meg, hogy a két fellebbezési összeg közül melyiket jelöli meg mint határozott fellebbezési kérelmet”.
A megyei bíróság a felperest tájékoztatta arról is, hogy ha a hiánypótlásnak nem tesz eleget, a fellebbezést a hiánypótlásra meghatározott határidő eltelte után elutasítja.
A megyei bíróság felhívására a felperes bejelentette, hogy a fellebbezést nem tartja fenn, azt visszavonja.
A megyei bíróság a felperes bejelentését az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezés visszavonásának tekintette és e fellebbezési tárgyalást elhalasztva, az ügyet a Pp. 241. §-ára hivatkozással az elsőfokú bíróságnak visszaküldte.
A másodfokú bíróság végzése ellen – amellyel az ügyet érdemi elbírálás nélkül az elsőfokú bíróságnak visszaküldte – a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A fellebbezési kérelem hiányának pótlását az tette szükségessé, hogy mind a felperes, mind a jogi képviselője fellebbezést nyújtottak be. A felperes fellebbezése nem felelt meg a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartalmi kellékeknek és eltért a jogi képviselője által benyújtott fellebbezés tartalmától is. A fellebbezés célszerű, gyors és alapos elbírálásához a fellebbezés kiegészítésére tehát szükség volt. A másodfokú bíróság is csupán a felperes fellebbezését tekintette hiányosnak és a hiánypótlás elmaradásának következményeként ennek a fellebbezésnek elutasítását helyezte kilátásba. Ilyen tájékoztatás mellett pedig a felperes bejelentése okszerűen csak akként értelmezhető, hogy a felperes a fellebbezési kérelme ellentmondásait a saját fellebbezése visszavonásával kívánta megszüntetni. Az ilyen értelmezés mellett szól az is, hogy a felperes jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés határozott fellebbezési kérelmet tartalmaz és egyéb vonatkozásban is megfelel a Pp. 235. §-a rendelkezéseinek. Ha tehát a felperes bejelentése hiányos vagy félreérthető, az elsősorban a megyei bíróság végzésében adott tájékoztatás következménye.
A bírósági gyakorlat szerint a törvényben előírt tájékoztatás hiánya nem szolgálhat a fél hátrányára, ezért ha a megyei bíróság a felperes bejelentését hiányosnak vagy félreérthetőnek találta, akkor járt volna el helyesen, ha a fellebbezés elintézésénél figyelemmel van az említett mulasztásra és újabb nyilatkozatot kér.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a fellebbezés visszavonására történt utalással az ügy érdemi elbírálását magától elhárította és az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 063/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás