PK BH 1977/71.
PK BH 1977/71.
1977.02.01.
Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, a perújítási kérelem érdemében ítélettel kell döntenie [Pp. 260. § (1) bek. a) pont, 262. §, 266. §].
A felperes perújítási kérelmében az alapeljárás során hozott ítélet hatályon kívül helyezését és a közte, valamint alperes között kötött ajándékozási szerződés felbontását kérte. Új tényként arra hivatkozott, hogy az alperessel nem ajándékozási, hanem tartási szerződést kívánt kötni. Ilyen értelmű megbízást adott a jogi képviselőjének is, aki a szerződést elkészítette.
Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelem tárgyában tárgyalást tartott. Meghallgatta Sz. T. ügyvédet, majd végzésével a perújítási kérelmet mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasította.
A végzés ellen a felperes jelentett be fellebbezést, a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalásra történő utasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság megsértette a polgári eljárás lényeges szabályait, s emiatt szükséges az eljárás megismétlése.
A Pp. 266. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a Pp. 262. §-ában meghatározott feltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak – valóságuk bizonyítása esetében – alkalmasak lehetnek-e a perújító félre kedvezőbb határozat meghozatalára. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal és végzéssel határoz. A Pp. 266. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig, ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasítja.
A fenti jogszabályi rendelkezésekből kitűnően a perújítás megengedhetősége tárgyában történő vizsgálat általában nem tesz szükségessé bizonyítást, csupán annak a mérlegelésére szorítkozhat, hogy a perújító által felhozott tény vagy bizonyíték, illetve határozat alkalmas-e az alapeljárás során hozott jogerős ítéletnek a perújító félre kedvezőbb tartalmú megváltoztatására. Amennyiben tehát a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a fél által felhozott új tény, bizonyíték vagy határozat alkalmas a jogerős ítélet megváltoztatására, a perújítási kérelem érdemében is köteles tárgyalni és lefolytatni a bizonyítást, míg ellenkező esetben a perújítási kérelmet általában bizonyítás nélkül mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant el kell utasítania. Mindezen eljárási cselekmények lefolytatása egyaránt tárgyaláson történik.
A perújítás érdemi tárgyalásra alkalmatlan volta esetén végzést kell hozni míg a perújítási kérelem érdemben történő tárgyalása esetén ítélettel kell döntenie a bíróságnak.
Az adott esetben a perújító felperes azért hivatkozott Sz. T.-re mint új bizonyítékra, mert vele kívánta igazolni, hogy nem ajándékozási, hanem tartási szerződéssel ruházta át az alperesre az ingatlanát. Ez a felperesi állítás valósága esetén nyilvánvalóan kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna a felperesre az alapeljárás során hozott ítéletnél. Minthogy pedig az elsőfokú bíróság dr. Sz. T. ügyvédnek a kihallgatását szükségesnek tartotta és el is rendelte, lényegében ezzel a döntésével a perújítás megengedhetősége kérdésében döntött és az ügyet érdemi tárgyalás alá vonta. Sz. T. kihallgatása után tehát az elsőfokú bíróságnak már érdemben kellett volna állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az új bizonyíték alapján helye van-e az alapeljárás során hozott ítéletnek a félre nézve kedvezőbb megváltoztatására, vagy sem. Ebben a kérdésben érdemben, vagyis ítélettel kellett volna döntenie.
Minthogy pedig az elsőfokú bíróság ítélet helyett végzést hozott, megsértette – a polgári eljárás lényeges szabályait, s emiatt szükséges a tárgyalás megismétlése. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte s az elsőfokú bíróságot a perújítási kérelem újabb tárgyalására és érdemi határozat (ítélet) hozatalára utasította. (Nyíregyházi Megyei Bíróság 1. Pf. 21 288/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás