MK BH 1977/83.
MK BH 1977/83.
1977.02.01.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy a büntetés az elkövetett fegyelmi vétséghez hasonló jellegű kötelességszegések megelőzését és a társadalmi tulajdon védelmét megfelelően szolgálja. A vétkes kötelezettségszegés súlyára tekintettel a fegyelmi vétséget első ízben elkövetővel szemben is indokolt lehet a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása [1967. évi II. törvény (Mt.) 55. §].
A felperest az alperes vállalat igazgatója mint a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi büntetés kiszabására azért került sor, mert a művezetői beosztásban dolgozó felperes engedély nélkül vette használatba a vállalat 2 db oxigén- és 1 db gázpalackját magánmunka elvégzéséhez. A palackokat vállalati gépjárművel szállíttatta el N. községbe a munkatársa gépkocsijavító műhelyébe. A gépjármű igénybevételére a felperesnek ugyancsak nem volt engedélye. A felperes a gépkocsivezetőnek olyan utasítást adott, hogy a fuvart a víztisztító terhére írják ki. A fegyelmi jogkör gyakorlója a cselekmény súlyára és a vállalat fegyelmi helyzetére tekintettel enyhítő körülményt a büntetés kiszabásánál nem vett figyelembe.
A fegyelmi határozat ellen a felperes panasszal élt és a büntetés mérséklését kérte.
A vállalat munkaügyi döntőbizottsága a határozatával a panaszt elutasította.
A felperes a határozatot keresettel támadta meg. Az elbocsátás fegyelmi büntetés enyhítését kérte. Hivatkozott jó munkájára, családi körülményeire, valamint arra, hogy fegyelmi büntetésben még nem részesült. Elismerte azonban, hogy az eljárása “szabálytalan” volt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát részben megváltoztatta és az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot havi 200 Ft összegű személyi alapbércsökkentés fegyelmi büntetésre mérsékelte öthavi időtartamra.
Az ítélet indokolása szerint az elbocsátás fegyelmi büntetés nem áll arányban a vétkes kötelezettségszegéssel. A munkaügyi bíróság annak mérséklését látta indokoltnak azért is, mert álláspontja szerint a felperes javára a fegyelmi eljárás során az enyhítő körülményeket nem vették figyelembe. Utalt a munkaügyi bíróság arra is, hogy a felperes korábban fegyelmi büntetésben nem részesült. Ezért az első alkalommal történő fegyelmi felelősségrevonásnál a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása méltánytalan és túl súlyos.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperes a per során azt állította, hogy a szóban levő palackokat nem azok tartalmának eltulajdonítása szándékával szállíttatta el a vállalat telepéről. Ezt az állítását azonban a per adatai megcáfolták.
A munkaügyi bíróság az ítéletét elsősorban arra alapította, hogy a felperest fegyelmi úton még nem vonták felelősségre, ezért az első alkalommal kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetés túl súlyos.
A munkaügyi bíróság a döntésének kialakításánál azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a Munka Törvénykönyve a vétkes kötelezettségszegés súlyától függően teszi lehetővé az Mt. 55. §-ának (1) bekezdésében felsorolt fegyelmi büntetések kiszabását, nem pedig kizárólag az elkövető korábbi magatartásától. Ha a vétkes kötelezettségszegés súlya jelentősebb, a társadalomra, illetőleg a vállalati kollektívára fokozott veszélyt jelent, akkor első alkalommal is indokolt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazása.
A munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetés megváltoztatásánál nem vette figyelembe, hogy a művezetői munkakörben dolgozó felperes középvezető, ezért a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéseket beosztásánál fogva éppen neki kellett volna megakadályoznia. Ezen túlmenően figyelembe kellett volna vennie az alperes vállalat tevékenységi körét, nevezetesen azt, hogy a vállalat az ingatlanok kezelése és a városgazdálkodási feladatainak ellátása körében rendkívül sokrétű feladatot lát el és sok helyen fejti ki a tevékenységét. A szétszórtan fekvő munkahelyek miatt a munkáltató közvetlen ellenőrzési jogát nehezen tudja gyakorolni, emiatt nagyobb a lehetőség a visszaélésekre.
A vállalat sajátosságaira is figyelemmel a felperes magatartását olyannak kell tekinteni, amely súlyosan sértette a vállalat fegyelmi helyzetét és a társadalmi tulajdon fokozott védelméhez fűződő követelményeket. E körülményekre tekintettel a fegyelmi jogkör gyakorlója a megelőzés érdekében helyesen és törvényesen alkalmazta a legsúlyosabb fegyelmi büntetést. Az ismertetett körülmények alapulvételével kiszabott fegyelmi büntetés enyhítése a hasonló jellegű kötelezettségszegések megelőzését megfelelően nem szolgálja. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 451/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás