BK BH 1977/89.
BK BH 1977/89.
1977.03.01.
A balra kanyarodás megkezdése – a felezővonal átlépése – előtt a gépkocsi vezetője köteles meggyőződni arról, hogy járművének előzését balról nem kezdték-e meg. [1961. évi V. törvény (Btk.) 194/A. §; 1/1975. (II. 5.) KPM–BM e. r. (KRESZ) 31. § (6) bek, 60. § (1) bek.].
A járásbíróság Z. L. I. r. és fk. M. K. II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan közlekedési vétségben és ezért Z. L.-t végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett 1000 forint pénzbüntetésre, fk. M. K.-t pedig 8%-os bércsökkentés mellett letöltendő 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte.
A tényállás lényege szerint Z. L. I. r. terhelt személygépkocsijával közlekedett. Őt követte motorkerékpárral a II. r. terhelt, aki utasként B. D. sértettet szállította. Az I. r. terhelt az egyik útkereszteződést megközelítve az 50 km/óra sebességét fokozatosan csökkentette, a képzeletbeli felezővonalhoz húzódott, a balra kanyarodási szándékát irányjelző készülékkel jelezte, majd ezután a balra kanyarodást kis ívben nyomban megkezdte. A visszapillantó tükörből látta a mögötte közeledő motorkerékpárost, de nem vette észre annak előzési szándékát.
A II. r. terhelt kb. 60-70 km/óra sebességgel 40 méterre megközelítette a személygépkocsit, amikor az a balra kanyarodást megkezdte. Előzési szándékát karjelzéssel jelezte és fokozatosan áthúzódott a menetirány szerinti bal oldalra. Hangjelzést nem alkalmazott. Amikor ezt az I. r. terhelt észlelte, a gépkocsi első kerekei a képzeletbeli felezővonalon már áthaladtak. Fékezett de az összeütközést nem tudta elkerülni. A baleset következtében B. D. súlyos csonttöréses sérülést szenvedett.
Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az I. r. terhelt megszegte az akkor hatályos KRESZ 34. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit, mert ha a visszapillantó tükörből a terhelt nem tudott meggyőződni a mögöttes forgalomról, akkor meg kellett volna állnia és az ablak lehúzásával még a kanyarodás megkezdése előtti hátranézéssel kellett volna meggyőződnie a mögötte közlekedő jármű vezetőjének előzési szándékáról. A II. r. terhelt terhére a KRESZ 60. §-a (5) bekezdésének a) pontjában és a 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegését állapította meg a bíróság.
A másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy Z. L. I. r. terhelt büntetését 5000 forintra felemelte és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a II. r. terheltet pedig az ellene emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette. A másodfokú bíróság megállapítása szerint az I. r. terhelt a hatályos KRESZ 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést szegte meg, mert nem nagy ívben, hanem kis ívben kanyarodott balra. Ezenkívül ezt a szándékát sem jelezte oly módon és olyan időben, hogy az őt követő jármű vezetője még féktávolságon kívül észrevehette volna és megfelelően cselekedni tudott volna. Ezért a II. r. terheltet olyan helyzetbe hozta, hogy ő már nem volt képes a balesetet elhárítani.
A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bűnügy irataiból kitűnik, hogy arról az úttestről, amelyen a terheltek haladtak, csak balra lehet kanyarodni, avagy egyenes irányban tovább haladni. Ezzel a ténnyel mindkét terhelt tisztában volt. A tényállás szerint az I. r. terhelt az útkereszteződés előtt csökkentette a gépkocsijának sebességét amely a műszaki szakértői vélemény szerint is 25–30 km/óra lehetett. Ugyanekkor a II. r. terhelt kb. 60–70 km sebességgel haladt. A motorkerékpár utasa B. D. sértett elmondta, hogy amikor az útkereszteződéshez érkező személygépkocsit megközelítették, látta az irányjelző működését és figyelmeztette is a II. r. terheltet, hogy ne előzzön az útkereszteződésben, mert számítani lehet arra, hogy a gépkocsi balra kanyarodik, hiszen az lassan közlekedik előttük. A II. r. terhelt e figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta. Ezt a rendőri jelentésben levő feljegyzést a tanú a bírósági tárgyaláson fenntartotta.
A nyomozás során helyszíni szemlét tartottak, amelyen a műszaki szakértő is részt vett. Az elvégzett számításokból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a balra kanyarodást és a felező vonal átlépését először a személygépkocsi vezetője kezdte meg.
Ezek a bíróság által feltárt bizonyítékok alátámaszthatják Z. L. védekezését, viszont cáfolhatják a fk. M. K. állításait, ezért az ellentmondásokat alaposan vizsgálni kellett volna. Ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta. Nem csak a terheltek vallomásában mutatkozó ellentéteket nem oldotta fel, hanem B. D. tanú és a II. r. terhelt vallomásai közötti ellentéteket sem. Nem foglalkozott kellő alapossággal az igazságügyi műszaki szakértő megállapításaival sem.
A megyei bíróságnak ezeket a hiányosságokat észlelnie kellett volna, mert ezek fennállása esetén a járásbíróság által megállapított ítéleti tényállás felülbírálatra nem alkalmas.
Tévedett a továbbiakban a járásbíróság akkor is, amikor azt fejtette ki, hogy a balra kanyarodó jármű vezetőjének szükség esetén megállással és az ablakon történő kitekintés útján is meg kell győződnie a mögötte közlekedő jármű vezetőjének előzési szándékáról. Az elkövetéskor még hatályban lévő KRESZ értelmezésével kapcsolatosan kialakult ítélkezési gyakorlat ezt nem követelte meg, csupán azt, hogy a balra kanyarodás előtt arról győződjék meg, hogy járművének előzését balról nem kezdték-e meg. Ezt egyébként az új KRESZ 31. §-ának (6) bekezdése kifejezetten ugyanígy szabályozza.
Tévedett a megyei bíróság is, amikor azt rögzítette Z. L. terhére, hogy a balra kanyarodást nem nagy ívben hajtotta végre. Ennek a szabályszegésnek ugyanis a bekövetkezett balesettel okozati kapcsolata nincs.
Amennyiben a bizonyítékok mérlegelése után tényként az volna megállapítható, hogy a fk. M. K. a gépkocsi balra kanyarodását észlelte, akkor a terhelt szabályszegése a jogerős ítéletben felhívottakkal ellentétben abban is áll, hogy a balra szabályszerűen kanyarodó járművet nem jobbról előzte tehát a hangjelzés elmulasztásán kívül a KRESZ 60. §-ának (4) bekezdésében írt szabályt szegte meg.
Ha viszont olyan tényállást kell megállapítani a bizonyítékok értékelése kapcsán, amely szerint Z. L. I. r. terhelt a balra kanyarodási szándékát nem az elkövetéskor hatályos KRESZ 65. §-ának (1) bekezdésben írt módon jelezte és ezzel M. K.-t megtévesztette, akkor ez a terhelt nem a jogerős ítéletben felhívott közlekedési szabályokat, hanem az elkövetéskor hatályos KRESZ 65. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéseket szegte meg.
Meg kell jegyezni, hogy ekkor sem mutatkozik mellőzhetőnek a fk. M. K. felelősségének megállapítása, mert ebben az esetben valóban az előzési tilalmat szegte meg.
Mindezeknek a hiányosságoknak kiküszöbölése után lesz csak a járásbíróság abban a helyzetben, hogy a terheltnek bűnössége vagy vétlensége tárgyában megnyugtató módon dönteni tudjon. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz visszaküldte. (Legf. Bír. B. törv. V. 1132/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás