BK BH 1977/90.
BK BH 1977/90.
1977.03.01.
A motorkerékpárt ittas állapotban toló terhelt nem valósítja meg a Btk. 194/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vétséget [1961. évi V. törvény (Btk.) 194/B. §].
A járásbíróság H. S. terheltet közlekedési vétség miatt pénzfőbüntetésre ítélte.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt az italboltban sört fogyasztott, majd ezt követően a tulajdonában lévő motorkerékpárt az utcán tolta. A terhelt vérében 1,48 ezrelék alkoholtartalom volt kimutatható. Az iratokból megállapítható az is, hogy a terhelt motorkerékpárja üzemképtelen állapotban volt és ezért akarta azt javíttatás céljából a helybeli javítóhelyre tolni.
A terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 194/B. §-ának (1) bekezdése a törvényben felsorolt járművek vezetőire vonatkozik. Mivel a közlekedés rendjét szabályozó rendelet (KRESZ) a járművezetés fogalmát nem, a járművezetők körét pedig bizonyos kizárásos módszerrel határozza meg, szükséges annak vizsgálata, hogy bármely jármű mozgatása, tolása vagy mozgásban levő jármű irányítása járművezetésnek tekinthető-e.
A KRESZ függelék III. fejezete a közúti forgalommal kapcsolatos fogalmakat részletezi. Ennek a) pontja szerint: “Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek.” Ez a megfogalmazás nem értelmezhető akként, hogy a jogszabály a vezetés általános, közértelmű fogalmától – amely a rendeltetésszerűen mozgásban lévő jármű haladásának irányítását jelenti – eltérne. A kerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra a KRESZ 54. §-a több vonatkozásban a gépjárműtől eltérő rendelkezést tartalmaz. Lényegében ez tette indokolttá a függelék említett részében felvett azt a további megállapítást, hogy ezeket a járműveket “toló” személyek nem minősülnek vezetőnek.
A jármű mozgását – annak jellegétől függően – más és más energiaforrás biztosíthatja. Ez eredményezi a jármű haladását és haladási sebességét, amely magában foglalhat nagyobb dinamikus erőt, magasabb mozgási energiát. Nem közömbös tehát az, hogy a mozgást a rendeltetésszerű energiaforrás biztosítja-e vagy sem. De nem közömbös az sem, hogy a más okból eredő mozgási sebesség olyan-e, amely már veszélyt keltő lehet. Ebből csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha egy jármű mozgását nem a rendeltetésszerű energiaforrás biztosítja – hanem azt a járművet toló vagy hasonló jellegű tevékenységet kifejtő személy idézi elő –, a jármű irányítását, kezelését csupán akkor lehet a járművezetés fogalmi körébe vonni, ha annak következtében a haladási sebessége eléri azt a fokot (pl. lejtőn lefelé gurulás), amely a közlekedés biztonságának – elsődlegesen mások életének vagy testi épségének – veszélyeztetésére alkalmas.
A kifejtettek értelmében az adott esetben az üzemképtelen állapotban levő gépjárművet toló terhelt nem tekinthető vezetőnek és ezért nem követte el a Btk. 194/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt bűncselekményt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltet az ellene emelt vád alól felmentette. (Legf. Bír. B. törv. V. 885/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás