BK BH 1977/99.
BK BH 1977/99.
1977.03.01.
Javító-nevelő munka végrehajtása érdekében elfogatóparancs nem bocsátható ki. [Be. 92. §, 119. §, 361. §, 366. §, 397. §; 109/1964. (IK 10.) IM–BM–HM–MM sz. ut. 84. §].
Az elsőfokú bíróság – nyomban jogerőre emelkedett ítéletével – fk. G. Gy. terheltet lopás bűntette miatt 10%-os bércsökkentés mellett letöltendő 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte.
Fk. G. Gy. a fenti büntetés töltése alatt a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított. Ezért az ügyészség a még le nem töltött javító-nevelő munkának szabadságvesztésre való átváltoztatására tett indítványt.
Az elsőfokú bíróság az ügyészség indítványa alapján a Be. 366. §-ában szabályozott eljárást folytatta le, s ennek során hozott végzésével a büntetőeljárást felfüggesztette, mert a terhelt a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, a vétív szerint ismeretlen helyen tartózkodott. A bíróság egyben elfogatóparancs kibocsátását rendelte el.
Az elfogatóparancs alapján fk. G. Gy.-t elfogták és az elsőfokú bíróság elé állították. Az elsőfokú bíróság végzésével a terhelt előzetes letartóztatását rendelte el.
Az elsőfokú bíróságnak a terhelt előzetes letartóztatását elrendelő végzése ellen a főügyészség fellebbezést jelentett be az előzetes letartóztatás megszüntetése végett. Álláspontja szerint az előzetes letartóztatás elrendelésére a Be. XVIII. fejezetében foglalt különleges eljárásokban nem kerülhet sor.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A fenti végzések ellen emelt törvényességi óvás álláspontja szerint az elfogatóparancs kibocsátása, valamint a jogerősen elítélt terhelt előzetes letartóztatása törvénysértő. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatában a törvénysértéseket állapítsa meg, de mondja ki, hogy határozatának az érdekeltekre nincs hatálya, mert a terhelt a büntetést már kitöltötte.
A törvényességi óvás alapos.
Törvényt sértett az elsőfokú bíróság, amikor az ismeretlen helyen tartózkodó, jogerősen elítélt terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. Elfogatóparancsot a bíróság a Be. 119. §-a alapján a jogerős ítéletet megelőző eljárásban bocsáthat ki, éspedig szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetében. A jogerős ítélet meghozatala után, a kiszabott büntetés végrehajtása érdekében a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró bocsáthat ki elfogatóparancsot [Be. 397. § (2) bek.]
A módosított 109/1964. (II. 10.) IM–BM–HM–MM számú együttes utasítás (egységes szerkezetben közzétéve az Igazságügyi Közlöny 1974. évi 6. számának mellékletében) 84. §-ában foglalt rendelkezés szerint a javító-nevelő munkára ítélt terhelt ellen elfogatóparancsot nem lehet kibocsátani.
A jogerősen elítélt terhelt előzetes letartóztatását elrendelő elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú bírósági végzés ugyancsak törvénysértő. A másodfokú bíróság a törvényességi óvással megtámadott végzésében tévesen hivatkozik a Be. 356. §-ának (1) bekezdésére, mely szerint a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, s minthogy e fejezetben nincs olyan eltérő rendelkezés, amely az előzetes letartóztatás elrendelésének a lehetőségét kizárná, az a különleges eljárás során is alkalmazható.
A Legfelsőbb Bíróság – az óvásban kifejtett állásponttal egyezően – az előzetes letartóztatás elrendelését a különleges eljárásokban az eljárások természete miatt tartja kizártnak.
A Be. 92. §-ában írt általános rendelkezés szerint előzetes letartóztatást csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt lehet elrendelni. Elrendelésére csak jogerős ítélet meghozatala előtti eljárásban van lehetőség. Különleges eljárás során is felmerülhet kényszerintézkedés alkalmazásának a szükségessége, a terhelt személyes szabadságának kényszerintézkedésekkel való elvonása. Ily esetben a törvény speciális rendelkezéssel ad lehetőséget, mint pl. a feltételes szabadság megszüntetése esetében [Be. 361. § (2) bek.], amikor a törvény a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendeléséről rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtett indokokra figyelemmel a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság elfogatóparancsot kibocsátó, továbbá előzetes letartóztatást elrendelő végzése, valamint a másodfokú bíróság ezt helybenhagyó végzése törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. III. 1029/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás