PK BH 1978/119
PK BH 1978/119
1978.03.01.
A tartási szerződés megkötésekor fennállott alanyi és tárgyi feltételek megváltoztatásához vezethet a tartásra kötelezett házastársak házasságának a felbontása. A megváltozott helyzet alapul szolgálhat a tartási szerződés megszüntetésére, illetőleg módosítására [Ptk. 586. § (1) bek.].
Az alperesek házastársak voltak, akiknek házasságát a bíróság 1975 októberében felbontotta.
A felperes mint tartásra jogosult és az alperesek mint tartásra kötelezettek – 1972. február 26-án – tartási szerződést kötöttek. Eszerint az alperesek vállalták a felperes természetbeni tartását, a felperes viszont az alperesek tulajdonába adta egy házingatlannak a nevén álló 15/16 tulajdoni illetőségét.
Az alperesek tartási kötelezettségüknek egy ideig járadékfizetéssel, utóbb pedig természetben tettek eleget. A házingatlanba beruházásokat is végeztek.
Az alperesek között 1975 nyarán az életközösség megszakadt. Ezt követőleg a felperes tartását és gondozását a II. r. alperes látja el ténylegesen. Az I. r. alperes a tartási szerződésben vállalt kötelezettségeknek a teljesítésében utóbb már nem vett részt, 1975. november és december havában ugyan megkísérelte, hogy a felperes tartásának a költségeihez készpénzzel hozzájáruljon, ezt azonban sem a felperes, sem a II. r. alperes nem fogadták el.
A felperes kijelentette, hogy a tartást csak a II. r. alperestől hajlandó elfogadni.
A felperes keresetlevelében az I. r. alperessel kötött tartási szerződés megszüntetését és a szerződés alapján az I. r. alperesnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga törlését, egyidejűleg a II. r. alperes vonatkozásában azt kérte, hogy a bíróság módosítsa a tartási szerződést akként, hogy a szolgáltatások kizárólag a II. r. alperest terheljék, aki a szerződés módosítása alapján igényt tarthat az I. r. alperes nevén álló tulajdonilletőségre vonatkozóan a saját tulajdonjoga bejegyzésére.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, kijelentette, hogy hajlandó a felperes tartásához készpénzzel hozzájárulni. A II. r. alperes a kereseti kérelem teljesítését nem ellenezte.
Az elsőfokú bíróság a tartási szerződést – az I. r. alperes kötelezettségét illetően – úgy módosította, hogy a nevezettet 1975. július 1-jétől kezdődően havi 800 Ft életjáradék megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet mindkét alperessel szemben elutasította. Döntését lényegében azzal indokolta, hogy az alpereseknek a tartási szerződésen alapuló egyetemleges kötelezettségét házasságuknak a felbontása nem érintette. Ezért ha a II. r. alperes egyedül teljesíti a tartást, megtérítési igénye támad az I. r. alperessel szemben. Ez azonban nem ok a tartási szerződés módosítására vagy valamelyik alperessel szemben a szerződés megszüntetésére [Ptk. 337. § (1) bek. és 338. § (1) bek.].
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Ptk. 586. §-ának (I) bekezdése szerint a tartási szerződés lényeges eleme, hogy a kötelezettek saját háztartásukban természetben nyújtsanak tartást.
Az alperesek a szerződés megkötésekor közös háztartásban éltek, lehetőségük volt tehát arra, hogy a felperes részére a tartási kötelezettséget közös háztartásukban teljesítsék.
Ez felelt meg a felperes érdekének is, aki 1884-ben született és életkora miatt a természetbeni tartáson kívül gondozásra, szükség esetén pedig ápolásra is szorul. A tartási szerződés jellege és a felperes fent vázolt körülményei fokozott mértekben teszik indokolttá annak az általánosságban is megkívánt követelménynek az érvényre juttatását, hogy a tartásra jogosult és a kötelezett között a megfelelő bizalmi kapcsolat is fennálljon. Ily módon biztosítható ugyanis a vállalt kötelezettségek folyamatos és zavartalan teljesítése.
Azok az alanyi és tárgyi feltételek, amelyek a szerződés megkötésekor fennállottak, az alperesek házasságának felbontása folytán alapvetően megváltoztak.
Maga az I. r. alperes is csupán pénzbeni járadék szolgáltatását ajánlotta fel, az eredeti szerződési célkitűzéseket azonban járadék fizetésével nem lehet biztosítani, a felperesnek ugyanis állandó gondozóra van szüksége.
Az a családi kapcsolat, amely korábban az alperesek között fennállott, megszűnt, s ma már nem várható el a II. r. alperestől sem az, hogy az I. r. alperes szerzett jogainak megóvása érdekében volt házastársa helyett egyedül ő teljesítse a korábban közösen vállalt kötelezettségeket.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a házasság felbontása után is az alperesek belső viszonyára tartozó kérdés a felperes részére egyedül a II. r. alperes által nyújtott szolgáltatások utólagos elszámolása. A változott körülményekre tekintettel az I. r. alperessel szemben a felperes jogszerűen kéri a szerződés megszüntetését – így tehát a másodfokú bíróságnak e részben a keresetet elutasító ítéleti döntése törvénysértő.
De törvénysértő az elsőfokú bíróság ítélete is, mert a fentebb kifejtett indokokból kitűnőleg az I. r. alperes vonatkozásában a szerződés megszüntetésének van helye, ugyanis az eredeti szerződési célkitűzések a tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatásával sem valósíthatók meg.
Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság – figyelemmel a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig megváltoztatva a felperes és az I. r. alperes viszonylatában a tartási szerződést megszüntette s egyebekben az első fokú ítéletet is hatályon kívül helyezve az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során a Ptk. 589. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezésekre figyelemmel dönteni kell a felperes és az I. r. alperes viszonylatában a felek megfelelő kielégítéséről, s érdemben kell vizsgálni a II. r. alperessel szemben a szerződés módosítására irányuló kereseti kérelem teljesíthetőségét. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 160/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás