GK BH 1978/131
GK BH 1978/131
1978.03.01.
A beruházó által előterjesztett újítási javaslatot a tervező és a kivitelező külön ellenérték felszámítása nélkül köteles megvizsgálni és véleményezni [10/1968. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM sz. r.-tel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 10. § (1) bek., 13. § (1) bek.; 10/1975. (III. 1.) PM–MüM sz. r. 3. § (2) bek. a) pont].
A felperes tervező vállalat az alperes megrendelő felkérésére egy beruházási újítási javaslatra két ízben adott szakvélemény díj a fejében 40 000 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a felperes által teljesített szolgáltatásra a felek nem kötöttek szerződést. A felperes szakvéleményeit az alperes teljesítésül elfogadta, ezért jogalap nélküli gazdagodása összegét a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles a felperesnek visszatéríteni. A gazdagodás mértéke a szakértő által kimutatott 40 000 Ft.
A bíróság alaptalannak találta az alperes megrendelőnek azt a védekezését, hogy a felperes a 10/1975. (III. 1.) PM–MüM sz. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján díjazásra azért nem tarthat igényt, mert a tervezői hozzájárulás beszerzése nélkül az újítás nem vezethető be. Az újítások felülvizsgálata és véleményezése a tervezőnél tervezői munkát igényel, és a tervező az újítás elfogadásáért felelős, mert az újítás alkalmazása közben bekövetkezett hiba tervezési hibának minősül. Az újítások elfogadására adott vélemény olyan többletmunka, amely a megrendelő érdekkörében merült fel, és annak díjazása alól a megrendelő nem mentesül.
Az alperes a fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.
A fellebbezés alapos.
A tervező szolgáltatásának törvényes kelléke, hogy az műszakilag korszerű, gazdaságos és kivitelezhető legyen, továbbá kielégítse az esztétikai szempontokat is [10/1968. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM sz. együttes r.-tel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 10. § (1) bek.].
Ha a szolgáltatás az átadáskor hibás, a megrendelő a műszaki-gazdasági tervezési munka kijavítását követelheti [a tervezési szerződési alapfeltételek 13. § (1) bek.].
A megrendelő, illetőleg a kivitelező által a tervdokumentációval szemben tett észrevételek (kifogások) jogosságát a tervezőnek kötelessége megvizsgálni terveit, költségvetését fenntartania vagy pedig az észrevételek alapján módosítania kell. A tervező díjazást nem igényelhet sem ez utóbbi esetben, sem akkor, ha az észrevételek alaptalanok voltak és a tervdokumentáció módosítására nem kerül sor. Tervdokumentációjának megvédésével vagy a jogos kifogások folytán történt módosításával kapcsolatos költségeire a vállalkozói díj nyújt fedezetet.
A beruházónál benyújtott újítási javaslatok érinthetik a tervek lényegét éppen ezért az újítók által javasolt tervmódosítással kapcsolatban a tervezőnek állást kell foglalnia. Az újítási javaslatok célja a tervezettnél gazdaságosabb műszaki megoldás, tehát a tervezés bírálatának is tekinthetők. Ha az újítási javaslattal kapcsolatban a megrendelő véleményt kér, ezzel egyben kéri a tervezéssel kapcsolatban műszaki vagy gazdaságossági szempontból támasztott utólagos kifogás helytállóságának megvizsgálását. Az ilyen kifogások alaposságának elbírálásában kifejtett tevékenység díjazását a tervező nem követelheti.
Az újítási javaslatok tekintetében a tervező nyilatkozattételét a megrendelő azért is kéri, hogy a 10/1975. (III. 1.) PM–MüM sz. együttes rendelet értelmében az újítási díjat az állami pénzeszközök terhére elszámolhassa. E rendelet 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a beruházási költségmegtakarítás terhére – egyéb feltételek fennállása esetén – az újítási díjat akkor lehet elszámolni, ha a megoldással a beruházón kívül a tervező és megvalósíthatóság szempontjából a kivitelező is egyetért; véleményeltérés esetén a beruházó felett felügyeletet gyakorló szerv vezetője dönt.
Ez a véleményezés tehát a tervezőnek és a kivitelezőnek az újítási mozgalommal kapcsolatos kötelezettsége is, melynek külön szerződés nélkül, díjtalanul kötelesek eleget tenni.
A felek polgári jogi kapcsolatából is következik az újítók által javasolt tervmódosítás véleményezésének ingyenessége – hasonlóan a tervre bármely egyéb okból tett utólagos kifogások jogosságának elbírálásához –, az ilyen véleményekért tehát kizárólag azon az alapon, hogy a tervezőt a hozzájárulásával módosított tervek szerződéses és törvényes kellékeiért felelősség terheli, díjazás nem követelhető.
Az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a felperes tevékenységét műszaki-gazdasági tervezési munkának és az alperes jogalap nélküli gazdagodását is tévesen állapította meg. A felperes ugyanis új vagy módosított tervdokumentációt nem készített, és a véleményezés nem minősül tervek átdolgozásának sem. Az utóbb említett munka esetén, ha arra újítási javaslat miatt is került sor, jöhet csak szóba, hogy a tervező díjazást kapjon, feltéve hogy az újítás lényegét jelentő megoldás előzetesen fel sem merülhetett.
A Legfelsőbb Bíróság a fenti okok miatt az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 951/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás