GK BH 1978/133
GK BH 1978/133
1978.03.01.
Az a körülmény, hogy a megbízási szerződés még nem szűnt meg, nem jogosítja fel a megbízottat a megbízó részére már kiadott egyes összegek (pl. vállalkozótól beszedett kötbér) visszakövetelésére [Ptk. 479. § (2) bek.].
A felperes megbízott az alperes megbízóval kötött szerződésben kötelezettséget vállalt 152 lakás építésével kapcsolatos beruházás lebonyolítására. Az épületet kivitelező vállalat a hiánypótlási kötelezettségét késedelmesen teljesítette és emiatt a felperesnek 55 802 Ft kötbért fizetett. A felperes 1976. szeptember 24-én ennek az összegnek a felét átutalta az alperesnek, sőt 1976. november 2-án az előbbi összeg késedelmi kamata címén 1489 Ft-ot is kifizetett neki. A felperes ezeket az átutalásait utóbb tévesnek találta és azon az alapon hogy a kapott kötbért a megbízónak nem köteles kiadni, 29 390 Ft és kamatai megfizetése iránt keresetet indított ellene.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy megbízottja köteles volt a kötbért neki kiadni, éppen ezért a kötbér át nem utalt másik fele, 29 390 Ft és kamatai iránt viszontkeresetet támasztott ellene.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és őt a viszontkeresetnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolásában hivatkozott a bírósági gyakorlatra, amely szerint a megbízott a Ptk. 479. §-ának (2) bekezdése értelmében az elszámolás alkalmával köteles – egyebek mellett – a kivitelezőtől beszedett kötbért is kiadni a megbízónak.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Ennek indokolásában kifejtette, hogy jogviszonyukra, azt a korábbi ítélkezési gyakorlatot kell alkalmazni, amely szerint a megbízott a kötbért nem köteles kiadni. Emellett azonban arra is hivatkozott, hogy az alperes álláspontja azért megalapozatlan, mert a felek megbízási szerződése még nem szűnt meg és így nem állt be a felperes elszámolási kötelezettsége.
A fellebbezés csak részben – a viszontkereset vonatkozásában – alapos.
Az ítélkezési gyakorlat a felvetett kérdésben először valóban az volt, hogy a megbízott az általa kötött szerződések megszegése miatt kapott kötbért a megbízójának nem köteles kiadni. Később a megbízási jogviszony tartalmának helyes értelmezése folytán ez a gyakorlat megváltozott, és a megbízott elszámolási kötelezettsége az ilyen természetű bevételre is kiterjedt. A gyakorlat megváltozását és az ezt kifejezésre juttató állásfoglalást nem lehet úgy értékelni, hogy a korábbi jogviszonyokra a korábbi, a későbbiekre az utóbbi az irányadó. Voltaképpen az utóbbi állásfoglalás az előzőt helyesbítette, és – amint helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság – a megbízott elszámolási kötelezettségével kapcsolatban egyöntetű a bírósági gyakorlat a tekintetben, hogy a kötbér is az elszámolás tárgya.
A felek megbízási szerződése a következőket tartalmazza. „A megbízott kötelezi magát, hogy a megbízást a megbízó érdekének megfelelően teljesíti, ennek keretében a megbízó javára a saját nevében megköti a beruházás (felújítás) megvalósításához szükséges vállalkozási és egyéb szerződéseket, ellátja a műszaki ellenőrzési feladatokat, valamint a pénzügyi és jogi teendőket, beleértve a szavatossági igény érvényesítését is.” Ebből nyilvánvaló, hogy a felperes megbízása kiterjedt a hiánypótlásokkal kapcsolatos követelések érvényesítésére is, és amíg ezt nem teljesítette, a felek szerződése nem szűnt meg. A szerződés megszűnésének hiányában nem állt be a felperes elszámolási kötelezettsége, vagyis még nem köteles a beszedett kötbért sem kiadni.
A per eddigi adatai alapján nem lehet megállapítani, hogy a felperes a hiánypótlásokkal kapcsolatos teendőit már ellátta-e. Ezért e tekintetben a bizonyítást le kell folytatni és a felperest további kötbér kiadására csak akkor lehet kötelezni, ha az előbbiek értelmében, továbbá az alább kifejtetteket is szem előtt tartva megállapítható, hogy a megbízási szerződés teljesítés folytán megszűnt.
Ez utóbbi eldöntésénél figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a felperes a rejtett hibákkal kapcsolatos szavatossági igényeket a kivitelező ellen érvényesítette-e. Ez ugyanis a megbízási szerződés alapján szintén a felperes kötelessége. Ha ilyen igényérvényesítés történt, akkor a megbízási szerződést nem lehet teljesítettnek, megszűntnek tekinteni. Ha a szavatossági igény érvényesítése az elbíráláskor nincs folyamatban, mert erre szükség nincs, az előbbinek az ellenkezője a helyes megítélés. A szerződés teljesítésének és megszűnésének megállapítását ugyanis nem lehet attól függővé tenni, hogy egy bizonytalan tény a jövőben bekövetkezik-e. Egyébként ha későbbi körülmények a szavatossági igény érvényesítését szükségessé teszik, ennek a felperes akkor is köteles eleget tenni, ha korábban a megbízási szerződés teljesítés folytán bekövetkezett megszűnését kellett megállapítani és a felek ennek megfelelően el is számoltak.
Az a körülmény azonban, hogy az említett jogszabály értelmében a megbízott csak a szerződés megszűnésekor köteles elszámolni, nem jelenti azt, hogy ha bizonyos költségeket a megbízónak korábban kiad (az adott esetben a kötbér felét), az tartozatlan fizetés, amelyet visszakövetelhet. E tekintetben a felperes önként teljesített, a visszakövetelésnek nincs alapja. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a felek későbbi elszámolásának eredményeként a megbízónak visszakövetelési joga keletkezzék. Ennek alapja azonban nem az idő előtti fizetés, hanem a megbízási ügylettel kapcsolatos elszámolás. A Legfelsőbb Bíróság e vonatkozásban az első fokú ítéletet helybenhagyta, a viszontkereset tekintetében pedig az ügy újratárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 328/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás