1978. évi 14. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság2 között Belgrádban, 1975. évi június hó 11. napján aláírt, a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről3
2007.01.01.
(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten, 1976. szeptember 24. napján megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa - a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság4 között Belgrádban, az 1975. évi június hó 11. napján aláírt - a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Kormánya között
a Dráva folyón történő hajózásról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy mint part menti államok, a Szerződő Felek vízijárművei részére a Dráva folyón történő hajózást szabályozzák, a következőkben állapodtak meg.
A Szerződő Felek engedélyezik a Dráva folyón a hajózást mindkét állam vízijárművei részére saját nemzeti lobogójuk alatt, feltéve, ha megtartják a területi part menti állam előírásait.
Az egyik Szerződő Fél az e cikk első bekezdésében említett vízijárműveinek joguk van használni a másik Szerződő Félnek a Dráva folyón levő azon kikötőit, ahol ellátják az államhatár átlépésének ellenőrzését.
Ez az Egyezmény a Dráva folyó hajózható szakaszára vonatkozik, a torkolattól a 198,6 folyamkilométerig.
A harmadik állam lobogója alatt a vízijárművek a Dráva folyónak a 68,0 folyamkilométertől a 198,6 folyamkilométerig terjedő szakaszán csak a Szerződő Felek közös jóváhagyásával hajózhatnak.
Ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit a Szerződő Felek nem alkalmazzák az ugyanazon állam kikötői közötti hajózásra (cabotage), amit kizárólag a hazai vízijárművek részére tartanak fenn.
A Szerződő Felek a Dráva folyó 68,0 folyamkilométerétől a 198,6 folyamkilométerig terjedő szakaszán a hajóutat a meglevő hajózási feltételeknek megfelelően tartják fenn és elvégzik a hajóúton azokat a szükséges munkálatokat a Dráva folyó rendezési tervei szerint, amelyeket a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság javasol és a két állam Kormánya elfogad.
A Szerződő Felek a hajózási feltételek megjavításáért az Egyezmény 1. cikk első bekezdésében említett vízijárművek után semmiféle térítést nem fizettetnek.
A hajózás biztonsága érdekében a Szerződő Felek közösen egyeztetik és állapítják meg a felhatalmazott szakmai szervezeteik útján a Dráva folyó teljes hajóútjának kitűzési módját, továbbá az éves kitűzési és fenntartási terveket.
Az átmenő (tranzit) vízijárművek és áruk semmiféle illetékkel nem terhelhetők.
A Dráva folyón a hajózást a két Szerződő Fél nemzeti előírásai alapján folytatják.
A Szerződő Felek megállapodtak, hogy azokat a hajókárokat, amelyek a Dráva folyó 68,0 folyamkilométerétől a 198,6 folyamkilométerig terjedő közös szakaszán keletkeztek, mindkét állam illetékes szervei közösen vizsgálják ki és döntenek.
A Szerződő Felek illetékes szervei a Dráva folyó közös szakaszára vonatkozóan - a hajózás sajátos feltételeitől függően - egyetértőleg dolgozzák ki az egyéb szükséges előírásokat is.
A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik a nemzeti előírások alapján kiadott, a Dráva folyón történő hajózásra érvényes okmányokat.
A Szerződő Felek illetékes szervei a Dráva folyó saját szakaszain a határforgalom-, rendészeti-, vám-, közegészségügyi-, növényvédelmi- és állategészségügyi ellenőrzést, valamint a hajózás biztonságának felügyeletét nemzeti előírásaik szerint látják el.
A Szerződő Felek illetékes szervei jogosultak az átmenő (tranzit) árut vámfelügyelet alá helyezni, továbbá a vízijármű parancsnokától vagy tulajdonosától írásbeli nyilatkozatot kérni arról, hogy nem szállítanak olyan árut, amelynek bevitele a területi állam előírásai szerint tilos.
A Dráva folyón hajózó vízijárművek hajózási érdekből használhatják saját rádióberendezéseiket és a part menti híradási eszközöket.
A Szerződő Felek hadihajói nem hajózhatnak a Dráva folyón annak az államnak a határain kívül, amelynek lobogóját viselik.
Ennek az Egyezménynek értelmezése és alkalmazása tekintetében keletkezett minden vitát - ha a végrehajtó szervek közvetlenül nem tudnak megegyezni - a Szerződő Felek illetékes szerveinek két-két képviselőjéből összeállított Bizottság oldja meg. Amennyiben a Bizottság sem jut egyetértésre, a vitás kérdésről a két Kormány hoz döntést.
Ezt az Egyezményt meghatározatlan időre kötik, azt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.
A Szerződő Felek bármelyike írásban felmondhatja ezt az Egyezményt és az a felmondás közlésének időpontjától számított egy év elteltével veszti hatályát.
Készült Belgrádban, 1975. június hó 11. napján, két eredeti példányban, magyar és szerbhorvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1976. évi szeptember hó 24. napjától kell alkalmazni.
(2)5 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.