MK BH 1978/142
MK BH 1978/142
1978.03.01.
Ha a felek között nem jött létre munkaviszony, a közöttük fennálló vitát sem lehet munkaügyi vitának tekinteni. Az általános hatáskörű bíróságnak kell ezért elbírálnia az olyan jogosultság iránti igényt, amely egyébként kizárólag munkaviszonyban álló dolgozót illethet meg, a felek között azonban nem vitás és a rendelkezésére álló adatok alapján is az állapítható meg, hogy közöttük munkaviszony nem állott fenn [Pp. 45. § (2) bek., 1967. évi II. törvény (Mt). 63. § (1) bek.; 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MüM sz. r. 18. § (5) bek.]
A felperes 1971. november 8-tól a kerületi tanács költségvetési üzemének a dolgozója, gépkocsivezető. Kirendelés alapján 1975. február 3-tól 1976. március 3-ig a kerületi tanács személygépkocsiját vezette. Ez idő alatt 1976. január 26-án lakásépítési kölcsönszerződést kötött a tanács végrehajtó bizottságával, amelynek értelmében az alperes 99 000 Ft lakásépítési, illetve vásárlási kölcsönt folyósít a felperesnek. A szerződéstől az alperes 1976. március 17-én elállt, a kölcsönösszeget a felperesnek nem folyósította. Arra hivatkozott, hogy lakásvásárlási támogatást csak a vele munkaviszonyban álló dolgozónak adhat, a felperes azonban ilyennek nem tekinthető, nem áll az alperessel munkaviszonyban.
A felperes az alperes intézkedése ellen panasszal élt, de azt a közös munkaügyi döntőbizottság határozatával elutasította. A felperes ennek megváltoztatása és a létrejött lakásépítési kölcsönszerződés hatályban tartása vagy 80 000 Ft biztatási kár megfizetése érdekében keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az ügy iratait a kerületi bírósághoz áttette. Álláspontja szerint, mivel a felek között munkaviszony nem jött létre, a közöttük fennálló vitát sem lehet munkaügyi vitának tekinteni. Ezért annak elbírálása nem a munkaügyi bíróság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért a munkaügyi bíróság a pert megszüntette, a munkaügyi döntőbizottság határozatát – a Pp. 357. §-ának (1) bekezdése értelmében – hatályon kívül helyezte és az ügy iratait a kerületi bírósághoz áttette.
A kerületi bíróság a végzésével ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett nemleges hatásköri összeütközés folytán eljáró bíróságul a kerületi bíróságot jelölte ki.
A munkaügyi bíróság csak munkaügyi vitákban jár el. Az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében munkaügyi vitának a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát kell tekinteni. Az adott esetben egyértelműen megállapítható, hogy a felek között munkaviszony nem áll fenn, a felperes nem áll az alperes alkalmazásában. Következésképpen a felek között munkaügyi vita sem merülhetett fel. Való az, hogy a módosított és kiegészített 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MüM számú rendelet 18. §-ának (5) bekezdése szerint a rendeleten alapuló megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek körében, valamint a visszavonással kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Nyilvánvaló azonban, hogy a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályok alkalmazására s ezáltal munkaügyi döntőbizottsági és munkaügyi bírósági eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a felek között munkaviszony áll fenn. Ellenkező esetben a jogvitát a kerületi bíróságnak kell eldöntenie. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 296/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás