• Tartalom

MK BH 1978/145

MK BH 1978/145

1978.03.01.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye akkor is, ha a bíróság a dolgozót mentesítette az olyan jogszabályon alapuló kártérítési kötelezettség alól, amely szerint az anyagi felelősségének felső határa a másfél havi átlagkeresetét eléri vagy meghaladja [Pp. 358. § (1) bek. b) pont; 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V.) 95. § (1) bek. b) pont].
A felperes az alperes főkönyvelője volt. Munkaköri kötelezettségének megsértésével oly módon okozott kárt az alperesnek, hogy 1972. december havában a nyereségadó-előleget nem utalta át az adóhatóságnak, és emiatt az alperesre 128 000 Ft adópótlékot róttak ki. Ezt az összeget az alperes egyszámlájáról 1973. május 21. napján leemelték. Az alperes közgyűlése a felperest az 1976. március 27. napján hozott határozatával az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 5250 Ft kártérítésre kötelezte. Az indokolás szerint a mulasztás idején az alperes az egyszámláján jelentősebb összegű pénzösszeggel rendelkezett, a felperesnek tehát módjában lett volna az átutalás iránt intézkedni.
A felperes a kártérítési felelősségét megállapító határozatot keresettel támadta meg.
A munkaügyi bíróság a közgyűlés határozatát megváltoztatta, a felperest a kártérítési kötelezettség alól mentesítette és megállapította, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
A munkaügyi bíróság ítéletének a fellebbezést kizáró rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes közgyűlése az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja rendelkezésére alapította kártérítési határozatát. E szerint a felperes anyagi felelősségének felső határa a másfél havi átlagkeresete erejéig áll fenn.
A Pp. 358. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a dolgozó anyagi felelőssége tárgyában hozott határozat ellen, ha a marasztalás a munkaviszonyra vonatkozó szabály olyan rendelkezésén alapszik, amely szerint a dolgozó anyagi felelősségének felső határa a másfél havi átlagkeresetét eléri vagy meghaladja, fellebbezésnek van helye, tekintet nélkül a marasztalás összegére.
E jogszabályi rendelkezés hatálya azokra az esetekre is kiterjed, amikor a bíróság a dolgozót mentesíti a munkáltató által – az említett munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján – megállapított kártérítési kötelezettség alól.
A kifejtettek alapján a munkaügyi bíróság ítélete ellen – a felhívott jogszabály értelmében – fellebbezésnek volt helye. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 217/1977. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére