BK BH 1978/148
BK BH 1978/148
1978.04.01.
A KRESZ rendelkezései nem értelmezhetők oly kiterjesztően, hogy a gépkocsivezetőnek italbolt közelében mindig számítania kell arra, hogy ittas személyek esetleg meggondolatlan közlekedési magatartást tanúsítanak, s ezért ebből az okból a sebességet megfelelően mindig csökkenteni kell [1961. évi V. törvény (Btk.) 194. §; 1/1975. (II. 5.) KPM–BM e. r. 26. §, 43. §].
A járásbíróság ítéletével a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre és a járművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte.
A másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletével az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztés tartamát 9 hónapra leszállította.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt 1976. szeptember 2-án 19 óra tájban személygépkocsijával a 3. számú főútvonalon K. község belterületén közlekedett kb. 64-67 km/óra sebességgel. A gépkocsi aszimmetrikusan beállított lámpái közül tompított fény mellett a jobb oldali 40 méterre, a bal oldali 25-30 méterre világított előre. A baleset helyszínétől G. felé 30 méterre egy vendéglő van, amelyről a terhelt is tudott. A közvilágítás rendkívül gyér, így az úttest teljes szélességében sötét. Korábban e vendéglőben italozó sértett a terhelt haladási irányának megfelelő bal oldalról lépésben kezdett áthaladni az úttesten, és mozgását az út bal oldali térfelének közepén a terhelt csak kb. 25 méterről észlelte. Erőteljesen fékezett és mintegy 8 méteres féknyomot hagyva, a gépkocsi bal oldali elejével a sértettet elütötte. A sértett súlyos koponyasérülést szenvedett és a helyszínen meghalt.
Az ítéletek ellen megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az elsőfokú bíróság a baleseti helyzet kialakulását abból a szempontból vizsgálta, hogy bár a lakott területen belül a személygépkocsi megengedett legmagasabb haladási sebessége 60 km/óra, mégis az adott esetben ez a maximált érték nem lehet irányadó, mert a terhelt által is tudottan a közelben egy italbolt volt, és ezért a járművezetőnek itt mindig számítania kell arra, hogy ittas személyek esetleg meggondolatlan közlekedési magatartást tanúsítanak. Ennek megfelelően a fokozott figyelem nagyobb mértékű sebességcsökkentést igényelt volna. A szakértő szerint is a baleset 50 km/óra haladási sebesség mellett elkerülhető lett volna.
Az elsőfokú bíróság fenti megállapítása azonban téves.
A műszaki szakértő a szakvéleményében csupán a teljesség kedvéért tett olyan megállapítást, hogy a baleset 50 km/óra sebesség mellett lett volna elkerülhető. E megállapításnál döntő szerepet játszott az, hogy a sértett a gépkocsi előtt milyen távolságról kezdte meg az áthaladást. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben ez a távolság egyre csökken, úgy ennek függvényében lesz alacsonyabb az elhárításhoz szükséges sebességérték nagysága is.
Tévedett akkor is, amikor arra a következtetésre jutott, hogy egy közeli italboltból alkalmasint ittas egyének kerülhetnek az úttestre, és ezért a gépkocsivezetőknek ezzel számolniuk kell, így az italboltok mellett a haladási sebességet ennek megfelelően kell megválasztani.
Kétségtelen, hogy a KRESZ 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a vezetőnek fokozottan figyelnie kell az úttesten „más ok” miatt – amely lehet ittasság is – a saját biztonságára ügyelni felismerhetően nem képes személyekre. Ezt a szabályt azonban nem lehet oly mértékben kiterjesztően értelmezni, ahogy azt az elsőfokú bíróság tette, mert erre egyrészt nincsen törvényi alap, másrészt a közlekedési rend szellemével, a zavartalan közlekedéshez fűződő érdekekkel is ellenkezne.
A bűnügy irataiból kitűnően a szakértő a terhelt haladási sebességét 64-67 km/órában állapította meg. A védelem által becsatolt műszaki jellegű kifogásokból kitűnően azonban e sebességi adat megállapításánál egy egyszerű szorzási hiba keletkezett, amelynek kiküszöbölése után a helyes sebességérték kb. 58 km/óra. A másodfokú bíróság a védelemnek ezt az észrevételét alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint ugyanis a szakértő a sebesség kiszámításánál azt is figyelembe vette, hogy az elhalt sértett rendkívül súlyos testalkatú volt, így a vele való ütközés jelentős sebességcsökkenést eredményezett.
A másodfokú bíróságnak ez az álláspontja azonban csupán feltételezésen alapszik, a szakértő ugyanis ilyen nyilatkozatot nem tett. Ilyen körülmények között pedig gondosan vizsgálni kellett volna, hogy az említett sebességcsökkentő tényező valóban szerepet játszott-e és ha igen, milyen mértékben. Amennyiben ugyanis a védelem által becsatolt műszaki szakvélemény a haladási sebességet érintően alapos, úgy a KRESZ 26. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt szabályszegés a terhelt terhére nem róható.
Nem tisztázták a bíróságok, hogy a gépkocsi aszimmetrikusan beállított bal oldali lámpája tompított világítás esetén ténylegesen milyen felületet világított be. Amennyiben az alkalmazott sebesség valóban nem haladta túl a 60 km/órát, sőt annál kevesebb volt (58 km/óra), úgy a féktávolság 7 m/sec lassulás mellett kb. 35 méter. Amennyiben a bal oldali lámpa ezt a távolságot bevilágítja, úgy a KRESZ 26. §-a (4) bekezdésének a sérelméről sem lehet szó. Az a körülmény, hogy a terhelt a veszélyhelyzetet kb. 28-29 méterről észlelte, a helyszínen hátrahagyott nyomok alapján hozzávetőleges pontossággal visszakövetkeztethető, sőt ez a távolság a tényleges sebesség értékcsökkenése esetén még kevesebb is lehet.
A fenti hiányosságok és felderítetlenségek a megállapított ítéleti tényállást megalapozatlanná tették. Ezért az új eljárás során újabb szakértői szakvélemény beszerzésével is részletes tényállást kell megállapítani. Csak ezután lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy a terhelt bűnössége és a szükség esetén alkalmazandó büntetés kérdésében megnyugtató döntést tudjon hozni.
A Legfelsőbb Bíróság. ezért a jogerős ítéleteket hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz visszaküldte. (Legf. Bír. B. törv. V. 943/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás