BK BH 1978/153
BK BH 1978/153
1978.04.01.
Elöljárói intézkedés jelentős hátránnyal járó elmulasztása bűntette helyett készenléti szolgálat szabályai jelentős hátránnyal járó megszegése bűntettének megállapítása [1961. évi V. törvény (Btk.) 324. § (1) bek. b) pont, 327. § (1) és (2) bek.].
A katonai bíróság az ügy III. r. sorállományú szakaszvezető vádlottját elöljárói intézkedés jelentős hátránnyal járó elmulasztása bűntette miatt szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte.
Az irányadóul szolgáló tényállás szerint az I. r. vádlott honvéd rendészeti járőrszolgálat teljesítése közben súlyos mértékben leittasodott és géppisztolyát jogellenesen használva, egy polgári személyt agyonlőtt. Ezek után a szolgálati helyére ment és közölte az alegység-ügyeletesként szolgálatot teljesítő III. r. vádlottal a történteket és kérte, hogy a lőszerhiányát pótolja. A III. r. szakaszvezető vádlott a kérés teljesítéseként a birtokában levő 2 db géppisztolylőszert neki nyomban átadta, majd az egyik katonától még egy lőszert kért és azt is átadta az I. r. vádlottnak. Ezt követően lehetővé tette, hogy az a lőfegyverét megtisztítva adja le és csak ezután zárta be a fegyverszobát. Amellett ígéretet tett arra is, hogy az eseményeket – nevezetesen az emberrel szembeni jogtalan fegyverhasználatot – elöljáróinak nem jelenti.
A Legfelsőbb Bíróság a III. r. szakaszvezető vádlott cselekményének jogi minősítését megváltoztatta.
Ennek indokaként rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a magatartást a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő és büntetendő elöljárói intézkedés jelentős hátránnyal járó elmulasztásának.
E bűncselekményt ugyanis – mulasztással – az az elöljáró valósítja meg, akinek az érintett alárendeltjével szemben kötelességszegés vagy bűncselekmény esetén annak megakadályozása és a törvényes felelősségre vonása illetve a szolgálati rendet vagy fegyelmet és a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdésére tényleges intézkedési jogosultsága van. Az olyan elöljáró azonban, aki nem rendelkezik jogosultsággal az érdemi intézkedés megtételére, azt – értelemszerűen – el sem mulaszthatja.
A III. r. szakaszvezető vádlott az adott esetben alegység-ügyeletesi szolgálatot látott el. A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata [2/1974. (VI. 6.) HM sz. rendelet] 387. pontja értelmében mint ilyet az egységügyeletes tisztnek, illetve más szolgálati elöljárónak teendő jelentési kötelezettség terhelte. Érdemi intézkedésre azonban csupán az alegység körletrendjének és fegyelmének fenntartása céljából volt jogosult. Az adott körülmények között viszont az I. r. vádlott által már korábban megvalósított bűncselekmény megelőzésére lehetősége sem lett volna, hiszen arról csak utólag értesült.
A III. r. szakaszvezető vádlott tehát végeredményben a jelentéstétel elmulasztásával az alegység-ügyeletesi szolgálat ellátására vonatkozó szabályokat szegte meg. Továbbá e szabályszegést valósította meg azzal is, hogy a fegyverszoba kezelésével kapcsolatos kötelezettségét sem tartotta meg, sőt a lőszer szerzéséhez is hozzájárult. E mulasztás azonban már a kifejtettek szerint nem a Btk. 324. §-ában írt elöljárói bűntett, hanem a magatartás helyesen: a Btk. 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző készenléti szolgálat szabályai megszegéseként értékelendő.
A III. r. vádlott mulasztása következtében emellett lehetőség nyílott, hogy a súlyos bűncselekményt elkövető I. r. vádlott időlegesen mentesüljön a nyombani felelősségre vonás alól, továbbá hogy a hiányzó lőszerét is pótolja, ami a szolgálatra jelentős hátránnyal járt, ekként a cselekménye a Btk. 327. §-ának (2) bekezdése szerint is minősül. (Legf Bír. Katf. II. 439/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás