BK BH 1978/155
BK BH 1978/155
1978.04.01.
Ha a tárgyalás eredménye alapján a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádiratban vád tárgyává tett cselekmény magánvádas bűncselekményt valósít meg és a sértett időközben meghalt: a magánindítvány előterjesztésére jogosult hozzátartozójának a nyilatkozatát be kell szerezni. Erre a másodfokú eljárásban is lehetőség van [Be. 123. § (2) és (3) bek.; 1961. évi V. törvény (Btk.) 29. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat a garázdaság bűntettére módosított vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A bíróság értékelése szerint a vádlott csupán könnyű testi sértés vétségét követte el azzal, hogy ittas állapotában a súlyosan ittas sértettet egy néptelen utcán pénzelszámolási vita során az ajkán hámhorzsolást is okozva úgy arcul ütötte, hogy a sértett a földre esett.
E vétségben való bűnösség megállapítására az elsőfokú bíróság azért nem látott lehetőséget, mert a sértett, illetve annak halála után házastársa a törvényes határidőn belül magánindítványt nem terjesztett elő.
Az ítélet ellen az ügyész a garázdaság bűntette elkövetésének meg nem állapítása, a vádlott felmentése miatt, illetve azért fellebbezett, mert az elsőfokú bíróság az általa elkövetettnek értékelt könnyű testi sértés vétségével kapcsolatban nem az eljárási szabályoknak megfelelően járt el.
A fellebbezés részben alapos.
Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a meggyőződésre, hogy a vádlott cselekménye a garázdaság bűntettének tényelemeit nem meríti ki. Az a tény, hogy a vádlott az elszámolási vita folytán keletkezett indulatában a sértettet egy ízben arcul ütötte, nélkülözte a hangsúlyozott közösségellenességet, riadalom vagy botrányokozás kiváltására még akkor sem lett volna alkalmas, ha rajtuk kívül a cselekmény színhelyén más is jelen lett volna. Az elkövetés konkrét körülményei folytán nem lehet megnyugtatóan következtetni arra, hogy a vádlott tudatában – akár csak eshetőlegesen is – felmerült magatartása hangsúlyozott közösségellenes voltának lehetősége, a riadalom vagy közbotrány veszélye.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a vádlott terhére a Btk. 219. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság bűntettének megállapítása kizárt.
Az elsőfokú bíróság a továbbiakban azt is helyesen állapította meg, hogy a vádlott cselekménye a könnyű testi sértés vétségét valósítja meg. E helyes megállapítás jogi következményeit azonban tévesen mellőzte.
Az elhalt sértett, illetve házastársa a Btk. 29. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem terjesztett elő magánindítványt az ítéleti megállapítás szerint.
Az iratokból kitűnően a sértett a terhére elkövetett bűncselekményt követően – kezdetben ittassága, majd a kórházban elszenvedett súlyos balesete miatt – halálának bekövetkezéséig nem volt olyan állapotban, hogy bármilyen jognyilatkozatot tehetett volna.
A közvádra megindult büntetőeljárásban a sértett házastársát a hatóságok tanúként hallgatták ki, magánindítvány megtételének szükségessége a nyomozás, illetve a bírósági eljárás első szakaszában fel sem merülhetett. A Be. 123. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát viszont be kell szerezni, ha az eljárás megindulását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
Az eljárásnak abban a szakában tehát, amikor egyértelműen megállapítható volt, hogy a sértett halála és a vádlott cselekménye között okozati összefüggés nincs, s hogy ekként terhére csak a magánindítványra üldözhető könnyű testi sértés vétségének megállapítására kerülhet sor, a sértett házastársát mint a magánindítvány megtételére jogosult személyt nyilatkozattételre kellett volna felhívni.
Az elsőfokú bíróság eljárási szabályszegéssel mellőzte a sértett házastársának ilyen értelmű nyilatkozattételre felhívását, ezért az a megállapítása, hogy az ügyben magánindítványt az arra jogosultak nem terjesztettek elő, megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú tárgyaláson ezt a mulasztást pótolta és a sértett házastársát kellő kioktatás mellett nyilatkozattételre felhívta. Az elhalt sértett házastársa a férje által elszenvedett könnyű testi sértés vétsége miatt kérte a vádlott megbüntetését. Minthogy a Be. 123. §-ának (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés esetében a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül lehet előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a hatóság felhívásáról tudomást szerzett: a sértett házastársának nyilatkozatát joghatályos magánindítványnak kellett tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettekre tekintettel a Be. 260. §-a alapján az első fokú ítéletet megváltoztatta. A vádlott bűnösségét a Btk. 257. §-a (1) bekezdés első fordulatában meghatározott könnyű testi sértés vétségében megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. (Legf. Bír. Bf. V. 1395/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás