PK BH 1978/161
PK BH 1978/161
1978.04.01.
Kisajátítási kártalanítási perben a megalapozott szakvéleményhez és döntéshez szükséges annak ismerete, hogy a felsorolt összehasonlító adatok közül melyik az a telek, amelyik a perbeli ingatlanhoz fekvésénél, beépíthetőségénél, területénél és egyéb jellemző tulajdonságánál fogva leginkább hasonló, mi az előnyös, illetőleg hátrányos eltérés, mert csak ezeknek az adatoknak az ismeretében és összemérése útján van módja a szakértőnek véleményt adnia, a peres feleknek és a bíróságnak pedig csak így van módja a szakértői véleményt ellenőriznie [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek.]
Az illetékes államigazgatási hatóság az alperes kérelmére kisajátította – többek között – a perbéli 217 □-öl kiterjedésű, a III. r. felperes tulajdonában volt telket.
Az alperes a III. r. felperesnek kártalanításul 86 800 Ft-ot ajánlott fel. A III. r. felperes a felajánlott összeget teljes kártalanításul nem fogadta el. Többletkártalanítás iránt pert indított.
Az elsőfokú bíróság a III. r. felperestől kisajátított telek értékét négyszögölenként 550 Ft-ban állapította meg, ehhez képest az alperest 32 550 Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett és a kisajátított telek értékét négyszögölenként 800 Ft-ban kérte megállapítani.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítélet marasztaló rendelkezését – fellebbezés hiányában – nem érintette, a keresetét elutasító részt azonban hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mert az egyik igazságügyi szakértő a telket négyszögölenként 550 Ft-ra, az ingatlanforgalmi szakértő pedig 600 Ft-ra értékelte és az ellentmondás feloldását rendelte el a bizonyítás kiegészítése útján.
Az elsőfokú bíróság az új eljárásban ismételten meghallgatta az ingatlanforgalmi szakértőt, aki a kisajátított telek forgalmi értékét négyszögölenként 600 Ft-ban határozta meg.
Az elsőfokú bíróság az utóbbi szakértői véleményt elfogadta és az alperest – a korábbi ítéletében megállapított és nem fellebbezett 32 550 Ft-on felül – további 10 850 Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte. Ez az eredmény számszakilag azt jelenti, hogy a kisajátított 217 □-öl telek négyszögölenként 600 Ft-tal értékelve összesen 130 200 Ft értékű, amellyel szemben az alperes csupán 86 800 Ft-ot ajánlott fel, tehát jár a II. r. felperesnek 43 400 Ft.
A fellebbezés hiányában jogerős marasztalás 32 550 Ft. Az elsőfokú bíróság a különbözeti 10 850 Ft-ban marasztalta az alperest.
Az első fokú ítélet ellen kizárólag a III. r. felperes fellebbezett és az alperest további 43 400 Ft többletkártalanítás megfizetésére kérte kötelezni, ami azt jelenti, hogy a telek értékét 800 Ft-ban kérte megállapítani.
Az alperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A III. r. felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott az 1976. évi 24. sz. tvr. 9. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a telek értékét a település jellege, a településen belüli fekvése, a rendeltetése, a megközelíthetősége, valamint a beépíthetősége alapján kell megállapítani.
Az elsőfokú bíróság – a Legfelsőbb Bíróság által adott iránymutatás szerint – a bizonyítást kiegészítette, az ingatlanforgalmi szakértőt újból meghallgatta és a szakértő által adott szakvélemény alapján döntött.
A szakértői vélemény és az azon nyugvó első fokú ítélet azonban mégis megalapozatlan.
A szakértő kiegészítő szakvéleményében számos összehasonlító adatot közölt ugyan, de ezeknek az adatoknak értékelése nélkül nyilatkozott úgy, hogy a III. r. felperestől kisajátított telek értéke négyszögölenként 600 Ft.
A szakértő a szakvéleményében nem adott számot arról a logikai és értékelő tevékenységről, amelynek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az ingatlan értéke négyszögölenként 600 Ft.
A megalapozott szakvéleményhez és döntéshez szükséges annak ismerete, hogy a felsorolt összehasonlító adatok közül melyik az a telek, amelyik az ingatlanhoz fekvésénél, beépíthetőségénél, területénél és egyéb jellemző tulajdonságánál fogva leginkább hasonló, mi az előnyös, illetőleg hátrányos eltérés, mert csak ezeknek az adatoknak az ismeretében és összemérése útján van módja a szakértőnek megalapozott véleményt adnia, a peres feleknek és a bíróságnak pedig csak így van módja a szakértői véleményt ellenőriznie.
Az ingatlanforgalmi szakértőt a kiemelt szempontok szerint a véleménye kiegészítésére kell felhívni [Pp. 182. § (3) bek.].
Beszerzendők a III. r. felperes fellebbezésében megjelölt, a városi tanács v. b. igazgatási osztályának iratai. Ezeket az iratokat is a szakértő elé kell tárni, és fel kell hívni, hogy az abban foglaltakat is összehasonlító adatként értékelje.
Csak az így kiegészített tényállás alapján hozható a perben megalapozott döntés, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – nem érintve az ítéletnek nem fellebbezett részét [Pp. 253. § (3) bek.] – a III. r. felperesre vonatkozó, a keresetet részben elutasító részében a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. I. 20 572/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás