PK BH 1978/163
PK BH 1978/163
1978.04.01.
Ha az örökös a követelését az örökhagyó házastársi vagyonközösségi igényeként érvényesíti, a vagyonmérleg felállítása útján kell a tiszta vagyont meghatározni. A követelést a bíróságnak ilyenkor is valamennyi igény együttes számbavételével, tehát az együttes és végleges rendezésre törekedve kell elbírálnia [Ptk. 598. §, 607. § (1) bek.; Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (2) bek.; Pp. 146. § (3) bek.; 10. sz. Irányelv 9. pont].
Az örökhagyónak az alperes a házastársa volt, a felperes pedig a fia.
Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a g.-i házasingatlan tulajdonjogát – amelyet a házastársak együttélésük idején visszterhesen szerezték és amelyre ugyancsak az együttélésük alatt lakóházat építettek – az alperes nevére jegyezte be.
Az örökhagyó törvényes örököse, a felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan 1/2 része – mint az apja házastársi vagyonközösségi illetősége – őt illeti.
Az alperes a kereset elutasítását érte.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-a (1) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörénél fogva a házasingatlan 100 000 Ft-ra tett értékére figyelemmel az örökhagyónak, illetőleg örökösének (a felperesnek) az ingatlanra vonatkozó igényét – házastársi vagyonközösség és öröklés jogcímén – a teljes ingatlan 1/4 részéré állapította meg, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította.
Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett: a felperes – kereseti kérelmének megfelelően – az ingatlan 1/2 részére vonatkozó tulajdonjogának megállapítását, az alperes pedig a kereset elutasítását kérte. Az alperes arra is hivatkozott, hogy az építkezéshez az OTP-től felvett 50 000 Ft-os kölcsönből 40 000 Ft hátralék jelenleg is fennáll.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes az ingatlan 1/2 részének tulajdonjogát szerezte meg. Indokolása szerint a felmerült kérdésben az 1974. évi. I. törvény (Csjt.) 27. §-ának alkalmazásától nem lehet eltekinteni. Az ingatlan házastársi közös vagyon volt, a felperest tehát a törvényes leszármazói öröklés címén az ingatlan fele illeti. Álláspontja szerint az alperes alaptalan fellebbezésében olyan igényt érvényesített, amellyel kapcsolatban az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes ellen nem indított viszontkeresetet, ezt az igényét tehát csak új keresettel érvényesítheti.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt szereztek. A vagyonközösség a Csjt. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a házassági életközösség megszűnésekor ér véget.
A felperes követelését mint törvényes örökös [Ptk. 607. § (1) bek.] apjának, az örökhagyónak az alperessel szembeni házastársi vagyonközösségi igényeként érvényesítette. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperes tulajdoni illetőségét az alperes és az örökhagyó házastársi vagyonmérlegének felállítása és a tiszta közös vagyon értékének meghatározása nélkül állapította meg. A felperest ugyanis mint az alperes volt házastársának jogutódját, akire a Ptk. 598. §-a értelmében apja hagyatéka mint egész szállt át, az alperes és az örökhagyó közös vagyonához tartozó dolgok értékének és a közös vagyont terhelő tartozásoknak az elszámolása alapján fennmaradó tiszta vagyon 1/2 része illeti meg. Ezt pedig a bíróságnak – amint arra a Legfelsőbb Bíróság fentebb már rámutatott – a Csjt. 31. §-ának (2) bekezdése alapján, a 10. számú Irányelv 9. pontja szerint egy perben, vagyis valamennyi igény (követelés és tartozás) együttes számbavételével, tehát az együttes és végleges rendezésre törekedve kell eldöntenie, függetlenül attól, hogy az alperes az OTP-hitel elszámolására vonatkozó igényét viszontkeresettel érvényesíti-e vagy sem. A másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezi és a Pp. 252. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a járásbíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Arra is fel kellett volna hívnia az elsőfokú bíróságot, hogy a Pp. 146. § (3) bekezdésének alkalmazásával a feleket tájékoztassa a közös tulajdon megszüntetésére irányuló igényük e perben való érvényesítésének lehetőségéről is. (Legf. Bír. P. törv. II. 20 784/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás