PK BH 1978/164
PK BH 1978/164
1978.04.01.
Az öröklési szerződés olyan végintézkedés, amelyben az örökhagyó szerződéses kötelezettséggel jelenti ki végakaratát. Az örökhagyó által kötött öröklési szerződést tehát úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet tett volna. Az öröklési szerződés megkötésével hatályát veszti az ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozó végrendelet. [Ptk. 650. § (2) bek., 655. §, 657. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperest nem illeti meg a perbeli ingatlanból a felperes nevén álló 6/12 tulajdoni illetőségre bejegyzett haszonélvezeti jog.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
Fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Fellebbezése indokaként megismételte a perben korábban előadott ellenkérelmét, amelyet a Ptk. 650. §-ának (2) bekezdésére alapított. Továbbra is állította, hogy az örökhagyó által utóbb kötött öröklési szerződés nem érinti a korábban javára szóló végrendeleti intézkedést, ezért az hatályban maradt.
Alperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényeket helyesen állapította meg, azt a megyei bíróság is elfogadta döntése alapjául.
A felperes kereseti követelését önmagában az a tény is megalapozza, hogy az örökhagyó 1973. február 6. napján a felperessel érvényes öröklési szerződést kötött.
A Ptk. 655. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet örökösévé teszi. Ebből következik, hogy az öröklési szerződés is egyik fajtája a végintézkedésnek, amelyben az örökhagyó szerződéses kötöttséggel jelenti ki végakaratát. Az örökhagyó által kötött öröklési szerződést tehát úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet tett volna. A Ptk. 650. §-a (2) bekezdése értelmében, ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni, ami a Ptk. 650. §-ának (1) bekezdése szerint azt eredményezi, hogy a korábban tett végrendelet hatálytalanná válik.
Ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a Ptk. 650. §-a (2) bekezdésének második fordulatára tekintettel azt vizsgálta, hogy az öröklési szerződésben nem említett haszonélvezeti jog megilleti-e az alperest a korábban készült és javára szóló végrendelet alapján.
Az alperes védekezése csak abban az esetben lenne elfogadható, ha az öröklési szerződésben az örökhagyó kifejezetten kikötötte volna, hogy halála esetén a szerződéssel átruházott ingatlanra az alperes számára haszonélvezeti jogot biztosít. Ilyen kikötésre a Ptk. 655. §-ának (2) bekezdése lehetőséget biztosít. Ez azonban nem történt meg. A Ptk. 657. §-a (1) bekezdésének abból a rendelkezéséből, amely szerint az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet, értelemszerűen az következik, hogy hatályát veszti minden olyan korábbi végintézkedés, amely ebben a jogszabály tilalomba ütközik. Hatályát veszti tehát a korábbi végrendeletnek az a rendelkezése is, amely az alperes számára a szerződéssel átruházott ingatlan terheként haszonélvezeti jogot biztosított volna.
Mindezek összegzéseként – a fenti indokbeli kiegészítéssel – a megyei bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság helyes érdemi döntését.
A bíróság a pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében kötelezte a felperesnek okozott másodfokú perköltség megfizetésére, valamint illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték megtérítésére, hivatkozással a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is. (Pest megyei Bíróság 5. Pf. 21 014/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás