MK BH 1978/174
MK BH 1978/174
1978.04.01.
I. A vállalat egyoldalúan nem módosíthatja a dolgozó munkakörét akkor sem, ha a besorolását követően hatályba lépett új kollektív szerződés a besorolása szerinti munkakörre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést [1967. évi II. törvény (Mt.) 24. § (1) bek.].
II. A jogtanácsos és a jogi előadó munkaköre nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is különbözik egymástól. A jogtanácsosi cím használatára jogosult dolgozót nem lehet jogi előadói munkakörbe sorolni [17/1971. (IV. 28.) Korm. sz. r. 7. §, 9. §, 10. §, 11. §].
A felperes az alperest jogtanácsosi munkakörnek megfelelően sorolta be és alapbérét 1976. január 1-jétől 4100 forintban határozta meg. 1976. október 1. napján a felperes ismét besorolta az alperest, de most mint jogi előadót, alapbére változatlanul hagyásával.
A felperes intézkedése ellen az alperes munkaügyi vitát kezdeményezett, mert 1975. november 21. napján ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett, így a jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm. sz. rendelet értelmében jogtanácsosi cím illeti meg. Kérte azt is, hogy a munkaügyi döntőbizottság kezdeményezze a hatályos kollektív szerződés kiegészítését, mert az csak önálló jogtanácsosi és jogi előadói munkakört ismer, nem rendelkezik azonban a beosztott jogtanácsos besorolásáról.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest, hogy a sérelmes intézkedést helyezze hatályon kívül, a kormányrendeletnek megfelelően sorolja be az alperest és kezdeményezze a kollektív szerződés kiegészítését.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes nyújtott be keresetlevelet arra hivatkozva, hogy az alperest a jogtanácsosi cím használata a besorolásától függetlenül megilleti, a jogi előadói munkaköre ezt nem befolyásolja, mert nem önálló jogtanácsos.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetnek helyt adott, a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és helybenhagyta a felperes intézkedését.
Az ítélet indokolása szerint az alperes jogi előadó, így nem ugyanaz a jogállása, mint a jogtanácsosnak, ezért a jövőben a felperesnek minden esetben írásbeli meghatalmazást kell adnia az alperesnek, hogy a jogtanácsosi munkakört elláthassa. A felperes egyoldalúan módosíthatta az alperes besorolását, mert az új kollektív szerződés megváltoztatta az eddigi bérformát.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Nem érinti ez a rendelkezés a vállalatnak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi alapbérét a bérrendszer vagy a bérforma megváltoztatására tekintettel módosítsa.
Az előbbi rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy az egyoldalú munkaszerződés módosítás lehetősége csak a személyi alapbér megváltoztatására korlátozódik, a dolgozó munkakörét azonban nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, még ha a bérforma vagy a rendszer meg is változott. A munkaügyi bíróság tehát tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az új kollektív szerződés életbelépésével megnyílt a joga a felperesnek a munkakör megváltoztatására.
A felperes az alperest a korábbi kollektív szerződés hatálya alatt jogtanácsosi munkakörbe sorolta be, tehát ez volt az alperes munkaköre. Ezen nem változtathatott az új kollektív szerződés sem. Az ítélet ezzel kapcsolatos indokolása téves, mint ahogy az is, hogy a jogi előadó kizárólag írásbeli meghatalmazással láthat el jogtanácsosi feladatokat.
A jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm. számú rendelet ilyen megkötést nem ismer, illetőleg 9. §-ának (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a jogtanácsos és a jogi előadó külön meghatalmazás nélkül, munkaviszonya vagy tagsági viszonya alapján képviseli azt a szervet, amelynek alkalmazottja vagy tagja, képviseleti jogosultságát a munkáltatói (tagsági) igazolvány tanúsítja.
A felperes új kollektív szerződése azonban hiányos, mert csak az önálló jogtanácsost és a jogi előadót ismeri, a beosztott jogtanácsos besorolásáról nem intézkedik. A 17/1971. (IV. 28.) Korm. számú rendelet 7. §-a, amely feljogosítja a jogi előadót a jogtanácsosi cím használatára – ha az előírt szakvizsgát letette és egyébként is megfelel a jogtanácsosi alkalmazás feltételeinek – nem csupán a cím használatát biztosítja, hanem lényegében meghatározza a munkakört is. Ha a jogi előadói és a jogtanácsosi munkakör között nem lenne tartalmi különbség, szükségtelen lenne a szakvizsga eredményes letételét előírni.
Mindez arra utal, hogy a kollektív szerződésnél magasabb rendű jogszabály határozza meg részint a munkakör elnevezését, részint a speciális kötelmeket és jogosultságokat. E rendelkezéseknek a felperes kollektív szerződése nem felel meg, ezért helyette a munkaügyi bíróságnak a már említett kormányrendelet előírásait kellett volna alkalmaznia és ebből követezően a felperes keresetét elutasítani. (Legf. Bír. M. törv. II. 10. 240/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás