BK BH 1978/183
BK BH 1978/183
1978.05.01.
Pénzmellékbüntetést kell alkalmazni a határozott tartamú szabadságvesztés mellett azzal a sorkatona elkövetővel szemben, aki, haszonszerzés céljából követett el bűncselekményt, és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van (1961. évi V. törvény (Btk.) 46. §).
A katonai bíróság a cselekmény elkövetésekor sorkatona, de az elbírálás idején már tartalékállományban levő és rendszeres keresettel járó foglalkozást folytató vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás szerint a vádlott mint az alakulat élelmezési raktárának kezelője, jelentős mennyiségű húst elsikkasztott és azt értékesítve több ezer forint jogtalan haszonhoz jutott.
A katonai bíróság erre irányuló ügyészi indítvány ellenére nem alkalmazott pénzmellékbüntetést. Ennek indokául azt fejtette ki, hogy a vádlottnak a cselekmény elbírálásakor meglevő keresete nem lehet alapja e mellékbüntetés alkalmazásának, mivel a cselekményt az elkövetéskor fennállott helyzet figyelembevételével kell elbírálni. Az elkövetéskor pedig a vádlott vagyonnal, illetve megfelelő jövedelemmel, keresettel nem rendelkezett. Ilyen módon – annak ellenére, hogy az elbíráláskor kb. havi 3000 forint keresete volt – a pénzmellékbüntetés alkalmazásának előfeltételei az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem voltak meg.
A katonai bíróság álláspontja téves.
A pénzmellékbüntetés kötelező alkalmazásának előfeltételeit a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja szabja meg. Eszerint azzal szemben, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van, mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el. Ezzel kapcsolatban eltérő rendelkezés a Büntető Törvénykönyvnek a sorkatonákra vonatkozó rendelkezései közt nincs. Így a Btk. 46. §-ának szabályai az irányadók akkor is, ha az elkövető sorkatona. A Btk. nem tartalmaz olyan rendelkezést sem, hogy csak azzal az elkövetővel szemben lehet pénzmellékbüntetést kiszabni, aki a cselekmény elkövetésekor rendelkezett megfelelő vagyonnal, keresettel, illetve jövedelemmel. Mivel pedig a vádlott a már említettek szerint kb. havi 3000 forint rendszeres jövedelemmel rendelkezik, az indítványozott pénzmellékbüntetés alkalmazásának nincs akadálya.
Természetesen a fenti elv megfelelően érvényesül akkor is, ha a pénzmellékbüntetésnek a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kiszabása látszik indokoltnak.
A Legfelsőbb Bíróság ennélfogva az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat pénzmellékbüntetésre is ítélte. (Legf. Bír. Katf. III. 359/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás