BK BH 1978/185
BK BH 1978/185
1978.05.01.
Gondatlanságból elkövetett emberölés esetén az átlagot meghaladó fokú tudatos gondatlanság (luxuria) szigorú szabadságvesztés kiszabását teszi indokolttá. [1961. évi V. törvény (Btk.) 64. § (1) bek., 253. § (4) bek.].
A megyei bíróság a vádlottat gondatlanságból elkövetett emberölés bűntette, továbbá büntetőügyben elkövetett hamis tanúzásra rábírás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 4 évi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a már hosszabb ideje kedvtelésből késdobálással foglalkozó vádlott a nála lakó sértettet – annak beleegyezésével – több alkalommal az ajtó elé állította és fejét késsel körbedobálta.
A vádbeli napon a vádlott és a sértett nagyobb mennyiségű bort fogyasztott, amelytől a vádlott közepes, a sértett közepes-súlyos fokban alkoholtól befolyásolt állapotba került. A vádlott ekkor néhány kést az ajtóra dobott. A kések között volt egy olyan disznóölő kés is, amelyet eddig a vádlott erre a célra nem használt. A sértett ennek ellenére az ajtó elé állt, és a vádlott egy másik késsel kétszer a sértett feje mellé dobott. A harmadik dobást az említett disznóölő késsel sikeresen hajtotta végre, az ugyanezzel a késsel történő negyedik dobás azonban célt tévesztett, és a kés pengéje a sértett arcába, az orrmelléküregbe hatolva megsértette a fejverőér környékét. Az ennek eredményeként keletkezett légembólia folytán a sértett perceken belül meghalt. A vádlott ezt követően az esetnél jelen volt ismerősét arra kérte, hogy a sorra kerülő kihallgatásakor olyan értelmű vallomást tegyen, hogy a sértett arca az erdőben történt gallyszedés közben sérült meg. A vádlott ilyen értelemben tájékoztatta a mentőket, illetve a rendőrséget is, ismerőse azonban a rendőrség előtt a való tényeknek megfelelő nyilatkozatot tett.
Az elsőfokú bíróság a kellően megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést mindkét bűncselekményt illetően a vádlott bűnösségére és az adott bűnös magatartások jogi minősítése is törvényes.
A büntetés kiszabása körében a Legfelsőbb Bíróság azt is súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése során rendkívül jelentős veszélyt idézett elő, és a sértett halálához vezető súlyos eredmény be is következett. Ekként a tudatos gondatlanságnak az átlagost lényegesen meghaladó nagyobb foka nem teszi lehetővé a vádlottra kiszabott büntetés enyhítését. Az adott bűnösségi körülményekhez képest az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés összhangban áll a törvényben írt büntetési célokkal, következésképpen a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. sz. 1057/1977.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás