PK BH 1978/199
PK BH 1978/199
1978.05.01.
Házasingatlan adásvételétől történt elállás esetén a feleket a vételár visszafizetése és az ingatlan birtokbaadása tekintetében kölcsönös és egyidejű teljesítésre kell kötelezni [Ptk. 319. § (3) bek., 320. § (1) bek.].
Az alperesek az 1972. február 18-án kelt „ideiglenes” adásvételi szerződéssel 280 000 forint vételárért megvették a felperes házasingatlanát és abból 22,5 m2 területű komfortos lakrészt birtokba vettek. A teljes vételár kifizetése 1975. december 31-ig volt esedékes, az alperesek azonban csak 145 000 forintot fizettek ki és a hátralékos vételár kifizetését a póthatáridő alatt sem teljesítették.
A felperes módosított keresetében a szerződés felbontását és az eredeti állapot helyreállítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a felperest, hogy – 15 nap alatt – fizessen meg az alpereseknek 145 000 forintot, az alpereseket pedig arra, hogy az ingatlant 60 nap alatt kiürítve bocsássák a felperes rendelkezésére és 1972. április 1-jétől a kiköltözésükig fizessenek meg neki havi 243 forint lakáshasználati díjat. A bíróság a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával kapcsolatos rendelkezését a Ptk. 300. §-ának (1), 319. §-ának (1) és (3) bekezdésére utalással indokolta.
Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatva a felperest 1972. április 1-jétől évi 5% kamat fizetésére is kötelezte, a lakáshasználati díj havi összegét pedig 108 forintra szállította le.
A mindkét fokú ítéletnek a teljesítési határidőkkel kapcsolatos rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Házasingatlan adásvétele esetén, ha a vevő szerződésszegő magatartása miatt az eladó jogszerűen gyakorolja ellállási jogát, a szerződéshez hű fél érdekeinek a védelme is azt kívánja, hogy a vételár visszafizetése, illetőleg az ingatlan birtokbaadása tekintetében a bíróság a feleket kölcsönös és egyidejű teljesítésre kötelezze.
A felperes érdekeinek védelmét a jogerős ítéletnek a teljesítési határidőkkel kapcsolatos rendelkezése ezért megfelelően nem biztosítja.
A jogerős ítélet szerint az eladónak 15 nap alatt kell visszafizetnie a szerződést szegő alperesek által kifizetett 145 000 forintot, s az alpereseknek 60 nap alatt kell kiüríteniük az ingatlant. Ez a rendelkezés eleve visszaélési lehetőséget biztosít az alperesek részére, a pénz felvétele után ugyanis továbbra is bennmaradhatnak az ingatlanban. Egyébként az I. r. alperes a perben olyan nyilatkozatot tett, hogy a lakáskérdését akkor sem tudná megoldani – tehát a lakásból akkor sem tudna kiköltözni –, ha az általa kifizetett vételárat visszakapná.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletnek a teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletnek a vonatkozó rendelkezését megváltoztatva, a feleket kölcsönösen 30 napos teljesítési határidő mellett kötelezte teljesítésre azzal, hogy a felperes bírói letétbe köteles helyezni a visszatérítendő vételárat, az alperesek pedig annak felvételére csak az ingatlan kiürítése után jogosultak [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek egyéb rendelkezéseit nem érintette, a költségre vonatkozóan pedig mindkét fokú ítélet rendelkezéseit hatályában fenntartotta, miután a pervesztesség és pernyertesség arányát a törvényességi óvással érintett teljesítési határidő módosítása nem befolyásolta. (Legf. Bír. P. törv. F. 20 707/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás