• Tartalom

GK BH 1978/218

GK BH 1978/218

1978.05.01.
Állami támogatás folyósítására irányuló követelés gazdasági per útján nem érvényesíthető (Pp. 365. §).
A felperes szövetkezet keresetében jogcím megjelölése nélkül 50 000 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperes községi tanácsot. A kereset szerint a felperes 1974. április 26-án megkereste a tanácsot egy, a községben felépítendő szolgáltatóház érdekében, közölve vele, hogy abban a tervek szerint fodrászműhelyt és egy felvevőhelyet helyeznének el, ismertette, hogy milyen anyagi erőforrások állnak rendelkezésre és kérte az alperest, hogy részesítse mintegy 50 000−80 000 Ft-os állami támogatásban.
Felperes szerint az alperes augusztus 6-án kelt válaszában közölte, hogy a szövetkezet kérelmét a tanács végrehajtó bizottságának 1974. július 8-i ülése megtárgyalta és a támogatás összegét 50 000−80 000 Ft-ban állapította meg, kilátásba helyezve, hogy 1975. július 1-jéig a hozzájárulás végleges összegét is közli. Majd 1974. október 14-i levelében arról értesítette, hogy 1975. III. negyedében 30 000 Ft összegű, 1976. évben a III. negyedben pedig 50 000 Ft hozzájárulást fog juttatni. A felperes, a kilátásba helyezett támogatásban bízva, 1974. októberben megkereste a megyei KISZÖV-öt és kérte, hogy az alperes által későbbi időpontra ígért összeget hitelezze. Ez meg is történt, a felperes a szolgáltatóházat 1975. évben felépítette és üzembe helyezte.
Az alperes az 1975. III. negyedében esedékessé vált 30 000 Ft támogatás összegét csak többszöri felszólítás után 1976. II. negyedében utalta át, de azt is közölte, hogy az 1976. március 15-én hozott újabb v. b. határozat értelmében az előzőleg vállalt 80 000 Ft támogatást az átutalt 30 000 Ft-ra csökkenti. A döntést azzal indokolta, hogy a felperes a szolgáltatóház építésével kapcsolatos vállalásának csak részben tett eleget, az épületben ugyanis csak fodrászrészleget és „Patyolat”-felvevőhelyet létesített.
Miután az alperes a korábban kilátásba helyezett támogatás összegét többszöri felhívás ellenére nem utalta át, a felperes keresetet indított ellene, amelyben 50 000 Ft megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes nem vitatta, hogy több szóbeli tárgyalás és levélváltás volt a szolgáltatóház létesítéséről. Eszerint a felperesnek a szolgáltatóházban a fodrászrészlegen és a „Patyolat”-felvevőhelyen kívül egyéb, lakossági szolgáltatást biztosító helyiséget is kellett volna kialakítania, ennek a kötelezettségének azonban nem tett eleget. Egyébként már korábban tájékoztatta a felperest arról, hogy a következő évek anyagi körülményei nem teszik lehetővé jelentősebb támogatás nyújtását a szolgáltatóház építéséhez, mert az 1975. és 1976. években olyan fontosabb feladatokat kell megoldania a községben, mint óvodabővítés, napközi otthon építése, orvosi rendelő létrehozása. Hangsúlyozta, hogy ezek megvalósításához több községi szervtől, így a felperestől is kért anyagi támogatást.
A felperes nem tette vitássá azt, hogy az 50 000 Ft összegű támogatás kiutalásának hiánya sem tényleges kárnak, sem elmaradt haszonnak nem minősül, mert a végül kölcsönként felvett 50 000 Ft a szolgáltatóház megvalósulása folytán a létesítmény értékében realizálódott. A tárgyaláson azt sem tette vitássá, hogy a felek között a követelt támogatás nyújtására nem volt szerződéses megállapodás.
A felperes jogi álláspontját a Ptk. 198−200. §-aira, illetőleg a Ptk. 206−216. §-aira alapította és arra hivatkozott, hogy a már említett, 1974. április 26-i ajánlatot az alperes az 1974. július 8-án megtartott végrehajtó bizottsági ülés határozatai alapján elfogadta, és ugyanezen év augusztus 6-án kelt válaszában az alperes, közölte is az egyetértését, valamint a nyújtandó támogatás hozzávetőleges mértékét.
A felperes keresetét a bíróság nem találta megalapozottnak.
A felek között nem jött és nem is jöhetett létre olyan szerződés, amelynek alapján az alperes köteles az 50 000 Ft állami támogatás juttatására.
Állami támogatás nyújtása az arra illetékes államigazgatási szerv egyoldalú elhatározásától függ, és államigazgatási hatáskörbe tartozik. Állami támogatás nyújtása tehát gazdasági perrel nem kényszeríthető ki (Pp. 365. §).
A felperes e helytelen tájékoztatás miatt követelhetett volna esetleg kártérítést, amennyiben azt bizonyítani tudja, hogy ennek folytán kára merült fel. Maga is elismerte azonban, hogy az állami támogatás elmaradása miatt a létesítmény kivitelezéséhez hitelként felvett összeg a szolgáltatóház értékében megtérült, az pedig, hogy a ráfordítás egy részét nem viselte az állam, nem lehet kártérítés alapja. Ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította. (Debreceni Megyei Bíróság 1. G. 40 087/1977. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére