• Tartalom

MK BH 1978/226

MK BH 1978/226

1978.05.01.
Az építőközösség nem jogi személy és ennélfogva nincs perbeli jogképessége. Az építőközösség által alkalmazott dolgozó a munkabér-követelését az építőközösség tagjaival szemben érvényesítheti a rájuk eső rész arányában [Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 2/1964. (XII. 5.) ÉM sz. r. 5. § (2) bek., Ptk. 574. §, 575. § (1) bek.].*

Az alperesként megjelölt építőközösség tagjai a lakóházépítés saját kivitelezése során munkaviszonyt létesítettek a felperesekkel.
A felek között fennállott munkaviszony megszűnését követően a felperesek a felmondási illetményük, igénybe nem vett szabadságuk pénzbeli megváltása, valamint 3,5 napi munkabér-járandóságuk megfizetése végett kérelemmel fordultak a közös munkaügyi döntőbizottsághoz, amely határozatával az alperest mindössze a szabadság idejére járó munkabérben marasztalta, míg a felperesek kérelmét ezt meghaladó részében elutasította.
A felperesek a döntőbizottsági határozat elutasító része ellen keresettel éltek a munkaügyi bíróságnál.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperest terhelő marasztalás összegét a felmondási illetmény és a 3,5 napi munkabér pénzbeli ellenértékével felemelte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 48. §-ában foglalt szabályozáshoz képest a perben mindenekelőtt eldöntésre való kérdés az volt, hogy a munkaügyi bíróság által alperesként marasztalt építőközösség a polgári jog szabályai szerint jogképes-e, tehát hogy az építőközösség perbeli jogképességgel rendelkezik-e és így félként a perben részt vehet-e.
A munkaügyi bíróság által hivatalból [Pp. 50. § (1) bekezdés] megvizsgálni elmulasztott e kérdésben a 2/1964. (VII. 5.) ÉM számú rendelet 5. §-a (2) bekezdésének az a szabálya az irányadó, mely szerint az építőközösség jogállására a Polgári Törvénykönyvnek a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
A polgári jogi társaság azonban nem jogi személy, és így az építőközösség sem rendelkezik jogi személyiséggel.
Minthogy tehát jogi személyiségének hiányából következően az alperes perbeli jogképességgel nem rendelkezett, jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a perben félként nem szerepelhető alperesi építőközösséggel szemben marasztaló ítéletet hozott.
A Ptk. 574. §-ából folyóan harmadik személyek csak az építőközösség egyes tagjai ellen léphetnek fel, az egyes építőközösségi tagok pedig e harmadik személyekkel szemben a Ptk. 575. §-ának (1) bekezdéséből következően – ha jogszabály vagy a szerződés másként nem rendelkezik – vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek.
Az egyes építőközösségi tagok alpereskénti perbe vonása, valamint a megfelelő személyenkénti marasztalásukhoz mellőzhetetlen társasági szerződés beszerzése végett a munkaügyi bíróságnak új eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítása vált szükségessé. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 275/1977. sz.)
*

Az építőközösséget a Ptk.-nak az 1977. évi IV. törvénnyel megállapított 575–577. §-a önálló társasági formaként szabályozza. A határozatban kifejtettek az újabb rendelkezésekkel is összhangban vannak.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére