PK BH 1978/23
PK BH 1978/23
1978.01.01.
Tartási (öröklési) szerződés akkor változtatható át életjáradéki szerződéssé, ha az eredetileg kitűzött cél ily módon is megvalósítható. Ezért olyan esetekben, amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra is szorul, a bíróságnak különös gonddal kell vizsgálnia, hogy életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését [Ptk. 589. § (2) bek., 658. § (1) bek.]
A peres felek 1974. augusztus 27-én öröklési szerződést kötöttek. Eszerint a felperes úgy rendelkezett, hogy házingatlanát és ingóságait az alperesek öröklik, akik ezzel szemben arra kötelezték magukat, hogy a felperest saját lakásában élete végéig eltartják, gondozzák, betegség esetén ápolják. Az államigazgatási hatóság a szerződést jóváhagyta.
Az alperesek 1974 végén beköltöztek a felperes házába. Szerződéses kötelezettségeiknek már 1974. január 18-ától kezdődően eleget tettek. A felek között a jó viszony 1975 év tavaszán megromlott, és 1975. október 1. napjától kezdődően a felperes nem fogadott el az alperesektől semmiféle szolgáltatást. Ez időtől kezdve a felperes ténylegesen nem lakik a házában, rokonainál és ismerőseinél tartózkodik.
A felperes 1975. október 21. napján benyújtott keresetlevelében az öröklési szerződés megszüntetését kérte. Az elsőfokú bíróság az öröklési szerződést akként módosította, hogy az alperesek a természetbeni tartás és gondviselés helyett 1976. január 1. napjától kezdődően havi 800 Ft életjáradékot kötelesek a felperesnek megfizetni. Ezt az ítéletet a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes 1976. május 20-án nyújtott be újabb keresetet a bírósághoz, amelyben az életjáradéki szerződés megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy idős, 76 éves, önmagát ellátni nem tudja, gondviselőre van szüksége, aki természetben nyújt részére ellátást.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a peres felek körülményeiben a jogerős ítélet hozatalát követően lényeges változás nem történt. A bíróság arra utaló adatot nem észlelt, hogy a peres felek közötti viszony tovább romlott volna. A felperes ebédje biztosított, a tanács térítés nélküli ebédjegyet ad részére, reggeliről, vacsoráról a felperes maga gondoskodik, szükségleteinek kielégítését – az ítélet indokolása szerint – a havi 800 Ft összegű életjáradék fedezi.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – indokai alapján – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése folytán öröklési szerződésekre is alkalmazni kell a Ptk. 589. §-ának (2) bekezdését. Ezért ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átváltoztatását, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését.
A szerződésen alapuló tartási jogviszonyok elsődleges célja a jogosult természetbeni tartásának biztosítása. Az ilyen szerződést rendszerint olyan személyek kötik meg, akik saját maguk eltartásáról nem képesek gondoskodni. A tartási szerződés akkor változtatható át életjáradéki szerződéssé, ha az eredetileg kitűzött cél ily módon is megvalósítható, vagyis amikor a tartásra jogosult a részére megítélt életjáradék felhasználásával létfenntartását biztosítani tudja. Olyan esetekben, amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra is szorul, a bíróságoknak különös gonddal kell vizsgálniuk, hogy életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését.
A felperes a per során hangoztatta, hogy mindenekelőtt gondozásra van szüksége. Ezt előrehaladott kora, de az is alátámasztja, hogy a felperes tbc-s beteg, az pedig köztudott, hogy a betegség hosszadalmas kezelést igényel, és gyógyítása csak kímélő életmód mellett lehet eredményes. A felperes már hosszabb idő óta nem lakik saját házában, egyik rokonától a másikhoz költözik, körülményei zaklatottak, szükségleteinek kielégítése esetlegességektől, más személyek jóindulatától, illetőleg szociális támogatástól függ.
Az új eljárás során ezért részletes tényállást kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a felperes életkorára, egészségi állapotára, személyes körülményeire figyelemmel a módosítás után a szerződés fenntartható-e, avagy megszüntetése indokolt. Ennek érdekében – a szükséghez képest orvos szakértői vizsgálattal – tisztázni kell a felperes egészségi állapotát és azt, hogy korára, valamint egészségi állapotára figyelemmel milyen mérvű gondozásra és ápolásra szorul.
Vizsgálni kell a felek személyes meghallgatása mellett azt is, hogy a felperes megfelelő természetbeni tartására, ápolására és gondozására – valamilyen módon – van-e lehetőség, s e téren az alperesek milyen természetbeni vagy pénzbeni szolgáltatás teljesítésére képesek, illetőleg önként mit vállalnak. A szerződéskötés körülményei alapján egyébként megállapítható, hogy a már akkor is idős és beteg felperes eltartásának vállalásakor az alpereseknek számolniuk kellett azzal, hogy természetben nem csak élelmezni, hanem szükség esetén ápolni és gondozni kell az idős felperest.
Amennyiben a bizonyítási eljárás kiegészítése után az lenne megállapítható, hogy a felperes gondozása és ellátása a szerződés esetleges módosítása mellett sem biztosítható, úgy a szerződést meg kell szüntetni, és gondoskodni kell a felek megfelelő kielégítéséről.
A felek közötti jogvita rendezése során azonban azt is szem előtt kell tartani, hogy a szerződés esetleges megszüntetése az alperesek lakáskérdésének rendezésével kapcsolatos nehézségek miatt ne eredményezzen a felperes számára – az előzőekhez képest – esetleg még hátrányosabb helyzetet. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 044/1977. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás